Két szigetvári vállalkozás összesen 105 teljes munkaidős állás létrehozását vállalta az önkormányzattól bérbe vett iparterületeken. A szerződéseket október 13-án írták alá. A nyilvános dokumentumok alapján azonban egyelőre nem ismert, milyen tevékenység indul a területeken, mennyit ruháznak be a cégek, és mikorra kell teljesíteniük a foglalkoztatási vállalásokat.
Összesen 6891 négyzetméternyi önkormányzati iparterület hasznosításáról kötött szerződést Szigetvár két helyi vállalkozással. A város képviselő-testülete szeptember végén választotta ki a pályázatok nyerteseit, az október 29-i ülésre elkészített polgármesteri beszámoló szerint pedig a szerződéseket október 13-án alá is írták.
A két ajánlattevő összesen legalább 105 teljes munkaidős foglalkoztatott alkalmazását vállalta. A szám jelentősnek tűnik, de fontos a pontos megfogalmazás: nem már létrejött állásokról, hanem pályázati, majd szerződéses vállalásokról van szó.
Nyolcvan állást vállalt a MÁTRA 94 Kft.
Az első pályázat az önkormányzat tulajdonában álló, 2099/1 helyrajzi számú, összesen 5092 négyzetméteres ingatlan 2000 négyzetméteres részére vonatkozott.
A kiírás legalább havi 0,50 euró plusz áfa négyzetméterenkénti bérleti díjat, valamint legalább tíz teljes munkaidős foglalkoztatott alkalmazását írta elő. Az augusztus 7. és szeptember 10. közötti pályázati időszakban egyetlen ajánlat érkezett.
A MÁTRA 94 Kft. négyzetméterenként havi 0,67 euró plusz áfa bérleti díjat ajánlott, és legalább 80 teljes munkaidős munkahely létrehozását vállalta. Ez havi 1340 euró, évente 16 080 euró plusz áfa bérleti díjat jelent.
A cég szigetvári, Zsibóti úti székhellyel nyújtotta be ajánlatát. A nyilvánosságra hozott pályázati iratokból ugyanakkor nem derül ki, milyen gazdasági vagy ipari tevékenységet kíván végezni a bérelt területen, épít-e új csarnokot, illetve mekkora beruházási összeget tervez.
A FÁMA 25 munkahellyel számol
A második pályázat a 2099/5 helyrajzi számú, Szigetvár, Ország út 31. alatt található, 4891 négyzetméteres ingatlanra vonatkozott. A „kivett ipari park” megnevezésű területen a dokumentumok szerint műhely, mosdó- és öltözőépület, valamint elektromos transzformátorépület is található.
Erre az ingatlanra szintén csak egy érvényes ajánlat érkezett. A FÁMA ELSŐ MAGYAR AUTOMATA Zrt. négyzetméterenként havi 0,60 euró plusz áfa bérleti díjat és legalább 25 teljes munkaidős munkavállaló alkalmazását vállalta.
A teljes ingatlan havi bérleti díja így 2934,60 euró, éves szinten 35 215,20 euró plusz áfa. A társaság bejegyzett címe megegyezik a bérelt ingatlan címével, de a pályázati előterjesztés ebben az esetben sem ismerteti a tervezett tevékenységet, a beruházási összeget vagy a foglalkoztatás megkezdésének időpontját.
Ennek az ingatlannak a jogi helyzete összetettebb. A város 2001-ben szerezte meg, majd 2002-től fejlesztette, később pedig európai uniós és állami támogatás felhasználásával utat és közműveket épített ki. Emiatt a Magyar Államot, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt 2027-ig elsőbbségi jog illeti meg. Az MNV a dokumentumok szerint nem emelt kifogást a hasznosítás ellen, az állami jogokat azonban a szerződéskötésnél figyelembe kellett venni.
Évi 51 ezer euró bevétel az önkormányzatnak
A két szerződés együttesen havi 4274,60 euró, évente 51 295,20 euró plusz áfa bérleti díjat jelent. A díjat euróban határozták meg, de forintban kell megfizetni; az átszámításhoz minden évben a Magyar Nemzeti Bank január 2-i árfolyamát használják, az így kiszámított összeg pedig az adott évre rögzül.
A szerződéstervezetek határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal és 60 napos felmondási idővel számolnak. A közüzemi, üzemeltetési és karbantartási költségek a bérlőket terhelik. A pályázati dokumentáció szerint a cégek az általuk elvégzett fejlesztések után csak külön megállapodás alapján követelhetnek térítést az önkormányzattól.
Egyetlen ajánlat érkezett mindkét területre
A pályázatok értékelésénél a bérleti díj 70, a vállalt foglalkoztatási létszám 30 százalékos súllyal szerepelt. Mindkét vállalkozás jóval meghaladta a legalább tízfős munkahelyteremtési küszöböt, így a foglalkoztatási részszempontnál elérték a maximális pontszámot.
A verseny intenzitását ugyanakkor korlátozta, hogy mindkét ingatlanra csak egyetlen ajánlat érkezett. Így a város ugyan a meghirdetett minimumnál magasabb bérleti díjat és lényegesen több vállalt munkahelyet kapott, de nem alakult ki tényleges árverseny több pályázó között.
A nyilvános iratokból az sem derül ki egyértelműen, milyen határidővel kell létrehozni és mennyi ideig kell fenntartani a vállalt 80, illetve 25 állást. Az esetleges elmaradás részletes jogkövetkezményei sem olvashatók ki a közzétett előterjesztésekből és szerződésmintákból. Ez azért lényeges, mert a pályázatok gazdasági értékének egyik legfontosabb eleme éppen a foglalkoztatási vállalás.
A helyi munkaerőpiacon érzékelhető tétel lehet
A város 2025–2030-as bűnmegelőzési stratégiájában idézett foglalkoztatási adatok szerint 2025 júliusában Szigetváron 421 regisztrált álláskereső volt. A 105 vállalt állás ennek az állománynak hozzávetőleg a negyedével azonos nagyságrendű.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a beruházások automatikusan a jelenlegi álláskeresők negyedének munkát adnak. Nem ismert, milyen végzettséget és tapasztalatot követelnek majd az új pozíciók, és az sem, hogy a cégek helyi vagy térségi munkaerővel számolnak-e. A viszonyítás mégis mutatja, hogy a vállalások teljesítése érzékelhető hatással lehetne a helyi munkaerőpiacra.
A következő időszakban ezért nemcsak azt lesz érdemes figyelni, mikor kezdődik meg a területek tényleges hasznosítása, hanem azt is, hogy a vállalatok milyen beruházást indítanak, mikor jelennek meg az első álláshirdetések, és milyen módon számol be az önkormányzat a vállalások teljesüléséről.
Főbb források:
