Sikeresen lezárult a Pécsi Tudományegyetem többéves kutatási programja, amely azt vizsgálta, milyen feltételek mellett tudnak a hazai vállalkozások nagyobb szerepet betölteni a magyar iparban, hogyan kapcsolódhatnak szorosabban a nemzetközi értékláncokhoz, és mitől válhat a magyar gazdaság ellenállóbbá, innovatívabbá és magasabb hozzáadott értéket előállítóvá.
A „A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában” című, TKP2021-NKTA-19 azonosítójú program a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának meghatározó kutatási projektje volt. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Tématerületi Kiválósági Programjának keretében megvalósult kutatás egyik központi kérdése az volt, hogy miként lehet a külföldi működőtőkére épülő ipari fejlődést úgy továbbfejleszteni, hogy abból a hazai vállalkozások is egyre nagyobb mértékben részesedjenek. A programhoz az NKFIH adatai szerint 1,289 milliárd forint támogatás kapcsolódott.
A projekt zárásakor közzétett eredmények alapján a kutatók egyik legfontosabb megállapítása, hogy önmagában a külföldi nagyvállalatok Magyarországra telepítése nem elegendő a hosszú távú gazdasági felzárkózáshoz. Legalább ilyen fontos az is, hogy ezek a vállalatok milyen mélyen épülnek be a hazai gazdaságba, mennyire támaszkodnak magyar beszállítókra, milyen tudás és technológia áramlik a helyi vállalatok felé, illetve mekkora önállósággal rendelkeznek a Magyarországon működő leányvállalatok a beszerzési és fejlesztési döntésekben.
Nem elég idehozni a beruházást – be is kell építeni a magyar gazdaságba
A kutatás egyik különösen fontos következtetése, hogy a külföldi működőtőke valódi gazdaságfejlesztési hatása akkor erősödik meg, ha a beruházás környezetében hazai beszállítói és tudáskapcsolatok is kialakulnak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy Magyarországon működő multinacionális vállalat értékét nem csupán az jelenti, hogy hány munkahelyet hoz létre vagy mekkora termelési kapacitást telepít az országba. Hosszabb távon legalább ennyire fontos, hogy magyar vállalkozások képesek-e beszállítóként kapcsolódni hozzá, át tudják-e venni a szükséges technológiai, minőségbiztosítási és szervezeti tudást, illetve képesek-e később egyre összetettebb és nagyobb hozzáadott értékű feladatokat ellátni.
Ezt támasztja alá a projekt keretében végzett egyik friss kutatás is, amely egy Magyarországon működő német termelővállalat beszállítói kapcsolatait elemezte. A vizsgálat arra kereste a választ, hogy mi korlátozza a magyar beszállítók mélyebb bekapcsolódását: a hazai vállalkozások technológiai és szervezeti felkészültsége, vagy az, hogy a multinacionális vállalat magyar leányvállalatának nincs elegendő döntési szabadsága új helyi beszállítók bevonására. A kutatás szerint a két tényezőt együtt kell kezelni: a beszállítói integrációhoz felkészült hazai KKV-kra és megfelelő helyi vállalati döntési autonómiára egyaránt szükség van.
Ez befektetésösztönzési szempontból is lényeges szemléletváltást jelent. A sikeres beruházás nem ér véget az üzemcsarnok felépítésével. A következő lépés annak elérése, hogy a beruházás körül helyi gazdasági ökoszisztéma alakuljon ki: beszállítókkal, szolgáltatókkal, képzőhelyekkel, kutatóintézetekkel és innovációs partnerekkel.
A tudásáramlás lehet az egyik legfontosabb gazdasági hozadék
A PTE kutatása különösen nagy jelentőséget tulajdonít a tudásáramlásnak. Amikor egy helyi vállalkozás egy nemzetközi nagyvállalat beszállítójává válik, gyakran nem egyszerűen új megrendelést kap. Meg kell felelnie szigorúbb minőségi követelményeknek, új technológiákat kell alkalmaznia, fejlesztenie kell termelési és vállalatirányítási rendszerét, javítania kell digitalizációját, logisztikáját vagy akár saját kutatás-fejlesztési képességét.
Ezek a változások később más piacokon is versenyelőnyt jelenthetnek. A beszállítói együttműködés így olyan tanulási folyamatot indíthat el, amelynek eredményeként a hazai vállalkozás idővel már nem pusztán egyszerű alkatrészt vagy szolgáltatást biztosít, hanem összetettebb fejlesztési és mérnöki feladatokra is képessé válik.
A cél tehát az úgynevezett feljebb lépés az értékláncban: minél nagyobb legyen Magyarországon a kutatás-fejlesztés, a tervezés, a mérnöki munka, a digitalizáció és a magasabb szintű üzleti szolgáltatások aránya a pusztán összeszerelő vagy alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységekhez képest.
Miért számít, hogy egy helyi leányvállalat mennyire önálló?
A kutatás egy kevésbé látványos, de rendkívül fontos vállalatirányítási kérdésre is ráirányította a figyelmet: nem mindegy, mekkora döntési szabadsága van a Magyarországon működő multinacionális leányvállalatnak.
Ha például a beszállítók kiválasztásáról kizárólag a külföldi központ dönt, akkor egy magyar gyár vezetésének kevés lehetősége marad arra, hogy helyi vállalkozásokat vonjon be, még akkor is, ha azok műszakilag megfelelő partnerek lennének. Nagyobb helyi autonómia esetén viszont több lehetőség nyílhat a beszállítói kapcsolatok fejlesztésére, a helyi innovációk kipróbálására vagy akár új fejlesztési funkciók Magyarországra telepítésére.
A vállalatok hazai beágyazottságának növelése ezért nem pusztán KKV-fejlesztési kérdés. Fontos az is, hogy a Magyarországon működő leányvállalatok a nemzetközi vállalatcsoporton belül egyre magasabb pozícióba kerüljenek, és ne csak végrehajtó termelőegységként, hanem önálló szakmai, fejlesztési vagy döntési központként is működjenek.
A gazdasági ellenálló képesség szempontjából is kulcskérdés
A kutatási program időszakát egymást követő gazdasági sokkok jellemezték: világjárvány, ellátási láncok zavarai, energiaválság, infláció, geopolitikai konfliktusok és gyors technológiai változások. Ezek a folyamatok megmutatták, milyen kockázatot jelenthet, ha egy gazdaság túlzottan kevés ágazatra, néhány nagy szereplőre vagy távoli beszállítói láncokra támaszkodik.
A PTE kutatásának ezért fontos eleme volt annak feltárása is, hogyan növelhető a magyar gazdaság alkalmazkodóképessége és ellenálló képessége. A stabilabb hazai beszállítói háttér, a tudásintenzív vállalkozások számának növelése, a technológiai fejlődés és a diverzifikáltabb gazdasági szerkezet ebben egyaránt meghatározó lehet.
Baranya szempontjából mindez különösen aktuális. A vármegyében az elmúlt időszakban egyszerre erősödik a magasabb hozzáadott értékű ipar, az egyetemi kutatás-fejlesztés és az innovációs infrastruktúra. A PTE kutatási háttere, a helyi vállalkozások, az ipari parkok, a kamara és a szakképzési rendszer közötti kapcsolatok továbbfejlesztése pontosan olyan térségi együttműködéseket teremthet, amelyekről a kutatás országos szinten is beszél.
Nemzetközi tudományos eredmények is születtek
A projekt tudományos teljesítménye is jelentős. A PTE közleménye szerint a kutatócsoport az eredetileg vállalt tudományos célokat meghaladó eredményeket ért el, több tanulmányuk rangos nemzetközi folyóiratokban jelent meg, további publikációk pedig vezető szakmai lapoknál vannak folyamatban. A program eredményeként az Akadémiai Kiadó gondozásában szakkönyv is megjelent, amely a viselkedési közgazdaságtan aktuális kérdéseit dolgozza fel.
A kutatás szakmai vezetője Prof. Dr. Vörös József, a PTE kutatóprofesszora, professor emeritusa és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A PTE Közgazdaságtudományi Karának tájékoztatása alapján a kutatási program eredményeire már új kutatás is épül: a folytatás célja az újraiparosodáshoz kapcsolódó vizsgálatok továbbvitele, a kutatási aktivitás bővítése és a nemzetközi tudományos kapcsolatok erősítése. A kar közlése szerint a korábbi program végére megduplázódott a kiemelkedő, Q1 kategóriájú szakmai publikációk száma, a fiatal kutatók pedig többek között a Harvard Business School, az MIT Sloan School of Management és a London School of Economics képzéseibe is bekapcsolódtak.
A kutatás üzenete a vállalatok és a gazdaságfejlesztés számára
A PTE projektjének talán legfontosabb gyakorlati következtetése, hogy a versenyképesség nem egyetlen nagy beruházásból vagy egyetlen gazdaságpolitikai eszközből áll össze. A fenntartható fejlődéshez külföldi beruházásokra, erős hazai vállalkozásokra, tudásáramlásra, innovációra és jól működő beszállítói kapcsolatokra egyszerre van szükség.
A következő időszak egyik kihívása ezért az lehet, hogyan lehet a Magyarországon és ezen belül Baranyában megjelenő nagyvállalati beruházások körül minél több helyi gazdasági kapcsolatot kialakítani. Ehhez szükség van a potenciális beszállítók feltérképezésére és fejlesztésére, az egyetem–vállalat együttműködések erősítésére, a KKV-k technológiai és menedzsmentképességeinek fejlesztésére, valamint arra, hogy a térségbe érkező beruházások egyre több K+F, mérnöki, szolgáltatási és döntési funkciót is helyben építsenek fel.
A pécsi kutatás így nemcsak a magyar újraiparosítás tudományos értelmezéséhez járul hozzá. Olyan gyakorlati kérdésekre is választ keres, amelyek közvetlenül meghatározzák, hogy egy új beruházás mekkora értéket hagy helyben, mennyire erősíti a magyar vállalkozásokat, és mennyivel teszi ellenállóbbá a térségi gazdaságot.
Források: Pécsi Tudományegyetem projektzáró sajtóközleménye, PTE Közgazdaságtudományi Kar, PTE Projektadatbázis, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
