A Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) rendszeres konjunktúra-felmérése évről évre pontos képet ad arról, hogyan látják a baranyai vállalkozások a következő időszakot: javulást várnak-e a megrendelésekben, terveznek-e gép- vagy telephelyfejlesztést, és összességében mennyire bíznak a saját üzleti kilátásaikban. A kamara felmérése évente két alkalommal készül; a legutóbbi, részletesen bemutatott adatfelvétel során 360 baranyai vállalkozás válaszai alapján állt össze az elemzés.
A PBKIK a válaszokból egy összesített mutatót, az úgynevezett konjunktúramutatót számítja, amely négy terület várható változását sűríti egyetlen számba: az összes megrendelés, a gépberuházások, az építési beruházások, valamint a várható üzleti helyzet alakulását. Ez a megközelítés azért különösen beszédes, mert nemcsak azt mutatja meg, „milyen a hangulat”, hanem azt is, hogy a vállalkozások konkrét döntéseikben – beruházás, fejlesztés, kapacitás – mennyire mernek előre lépni.
Országos összevetésben továbbra is lemaradás látszik
A konjunktúramutató országos és régiós összehasonlításban tartósan azt jelzi, hogy Baranya várakozásai az országos átlag alatt vannak. A PBKIK elemzése ugyanakkor fontos folyamatot emel ki: a megye a gazdasági és társadalmi mutatók alapján az elmúlt években elmozdult az „utolsó hely” közeli pozícióból, vagyis a leszakadó trendekhez képest történt előrelépés.
A felmérés szerint 2023 második felében az országos és a dél-dunántúli átlaghoz képest (a közlésben 19 és 18 pont) Baranyában jóval visszafogottabbak voltak a várakozások: a megye vállalkozásai mindössze 2 pontos konjunktúrát jeleztek előre.
Mi húzza le a várakozásokat? A beruházási komponensek gyengesége
A részmutatók alapján kirajzolódik, hogy a vállalkozások saját helyzetmegítélése és beruházási tervei között markáns a bizonytalanság. Az üzleti helyzet megítélése például az év elejéhez képest látványosan romlott: a mutató 16,1 pontról 1,6 pontra esett vissza a tavaszi és őszi mérés között.
A gépberuházások terén a PBKIK historikus kitekintést is ad: a 2020 tavaszi felmérés negatív rekordot hozott (-70,7 pont), majd a későbbi felpattanás után 2023-ban a gépberuházási várakozások ismét negatív tartományban maradtak, a közlés szerint -7 és -18 pont közötti értékekkel. Ez a kép jellemzően azt jelenti, hogy a cégek egy része halasztja a termelőeszközök fejlesztését, és óvatosabban vállal új kapacitásokat.
A legkeményebb jelzés az építési beruházásoknál látszik. A PBKIK szerint a tartósan negatív érték azt mutatja, hogy a vállalkozások többsége nem tervez új csarnokot, irodát vagy telephelyet. A 2023 első felében mért -26,4 pont után az év végére a mutató -52,6 pontra romlott; az elemzés azt is hozzáteszi, hogy az építési beruházások visszaesése országos trend, és a következő év sem ígért rendszerszintű pozitív fordulatot.
A „hangulat” mögötti okok: sokkhatások és óvatosság
A kamara elemzése hosszabb idősorban értelmezi a baranyai helyzetet: a 2012-es mélypont után 2020-ig emelkedő pálya látszott, amit a COVID-válság tört meg; 2021-ben közelítés volt a válság előtti szinthez, majd az energiaválság, a háború és a geopolitikai feszültségek újabb visszaesést hoztak 2022 második felében. A 2023-as év elején még pozitívabb volt a kép, de az év második felében – részben inflációs hatásokkal – ismét erősödött a negatív hangulat, és a vállalkozások romló teljesítményt vetítettek előre.
Mit mutat mindez Baranya gazdasági szerkezetéről?
A konjunktúrajelentések egyik tanulsága, hogy Baranyában egyszerre van jelen az óvatosság és az alkalmazkodás. A várakozások országos összevetésben visszafogottak, ugyanakkor a megye gazdasága nem egylábú: több ágazat (ipar, szolgáltatások, turizmus, egészségiparhoz kapcsolódó tevékenységek, egyetemi-kutatási háttér) adja a szerkezetét, ami válságok idején általában növeli az ellenállóképességet. A PBKIK elemzésében külön hangsúly, hogy a megye az elmúlt években már elmozdult a korábbi leszakadó pozícióból.
