Az ember térben él és kötődik a térhez, amiben él. Kötődünk az utcánkhoz, a falunkhoz, vagy éppen a városunkhoz. Kötődünk a tájegységhez, ami jelentős részben formálja identitásunkat. Mivel sok esetben az adminisztratív határok nagyobbrészt egybeesnek az etnikai-kulturális és természetföldrajzi határokkal, kötődünk ahhoz az adminisztratív-közigazgatási egységhez is, amelyben nap, mint nap működünk. Ilyen például egy vármegye. Nekünk ilyen Baranya. A mi Baranyánk.
A közbeszédben időről-időre felmerül a kérdés, hogy vajon egy-egy vármegye kap-e annyi uniós fejlesztéspolitikai forrást az állami közösből, ami (saját megítélése szerint) neki járna. Identitásból eredő természetes versengés ez, hiszen ki ne szeretne a környezetét, az őt formáló természeti-közigazgatási teret úgy látni, mint amit becsben tartanak?
Ez persze jelentős részben szubjektív mérce, ami azonban tudományosan nem magalapozott és nem is bizonyítható. Szerencsére azonban vannak olyan objektív tényezők és mutatók, amik közelebb hoznak bennünket az igazsághoz, még ha a legteljesebb képet nem is adhatják vissza.
Erre tökéletesen alkalmas a közelmúltban lezárult 2014-2020-as uniós ciklus vizsgálata. Az ún. n+3-as szabály miatt a beruházások 2023 végére mindenhol az országban befejeződtek (csak egy-két kivétel nevesíthető), vagyis tényállapotot (lezárult állapotot) van lehetőségünk vizsgálni.
Itt a bárki számára elérhető nyilvános adatokból kigyűjthető, hogy az adott vármegyében (és vizsgálatunkban külön Budapesten) megvalósítani tervezett projektekhez (akár operatív programos bontásban) összesen mennyi uniós forrást igényeltek, ez hány támogatási kérelmet jelentett, hány pályázatot támogattak és ez mekkora értékékű tényleges támogatás jelentett. Ide értendők az alábbi operatív programok:
- Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program
- Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
- Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program
- Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program
- Közigazgatás- és Közszolgáltatás- fejlesztés Operatív Program
- Magyar Halgazdálkodási Operatív Program
- Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
- Versenyképes Közép-magyarországi Operatív Program
- Vidékfejlesztési Program
Ha a közérdekű adatokat leszűrjük, akkor azt látjuk, hogy a konkrét (tehát nem országos és a kormány, kormányzati szervek által közvetlenül megvalósított), vármegyékben megvalósítani tervezett beruházásokra országosan is intenzív volt az érdeklődés
- a hazai civil, gazdasági, önkormányzati, állami szereplők összesen 489 932 támogatási kérelmet nyújtottak be a fenti operatív programokra, ebből egyébként 21 625 db-ot (4,41%-ot) Baranyából,
- több, mint 20 600 milliárd Ft volt a benyújtott projektek támogatási igénye (ebből Baranyára 704,4 milliárd Ft vonatkozik, ami 3,42%),
- A fenti programok keretében az országban összesen 357 885 db pályázatot támogattak (15 106 db-ot Baranyában), a megítélt támogatások együttes értéke 14 044 milliárd Ft volt, ebből pedig több, mint 422 milliárd Ft Baranyára vonatkozik, ami az országos érték 3,01 %-a.
A fentiek után lássuk miként alakul a 20 db vizsgált egység (19 db vármegye és Budapest) rangsora a megítélt támogatások vonatkozásában:
| Rangsor | Vizsgált adminisztratív egység | Összes megítélt uniós támogatás a 2014-2020-as ciklusban |
| 1 | Budapest | 7 172 059 694 542 Ft |
| 2 | Szabolcs-Szatmár-Bereg | 702 696 089 102 Ft |
| 3 | Hajdú-Bihar | 677 209 017 392 Ft |
| 4 | Bács-Kiskun | 577 781 204 354 Ft |
| 5 | Borsod-Abaúj-Zemplén | 554 401 415 695 Ft |
| 6 | Csongrád-Csanád | 456 628 513 902 Ft |
| 7 | Baranya | 422 415 366 321 Ft |
| 8 | Győr-Moson-Sopron | 419 481 563 728 Ft |
| 9 | Pest | 346 221 749 421 Ft |
| 10 | Somogy | 338 051 361 774 Ft |
| 11 | Békés | 326 387 677 758 Ft |
| 12 | Jász-Nagykun-Szolnok | 320 358 881 802 Ft |
| 13 | Veszprém | 279 989 944 477 Ft |
| 14 | Fejér | 278 662 923 480 Ft |
| 15 | Heves | 260 347 116 519 Ft |
| 16 | Zala | 210 918 434 192 Ft |
| 17 | Tolna | 202 685 221 221 Ft |
| 18 | Komárom-Esztergom | 178 949 276 351 Ft |
| 19 | Vas | 175 039 130 103 Ft |
| 20 | Nógrád | 144 484 180 688 Ft |
Nyilvánvalóan nem meglepő, hogy a megítélt támogatások rangsorában messze az első helyen Budapest áll: a budapesti projekteknek több támogatást ítéltek meg, mint az összes vármegyének együtt.
Baranya ebben a rangsorban a hetedik helyen áll, tehát ha csak a megítélt támogatások összegét nézzük, akkor sem szégyenkezhet, különösen annak tükrében, hogy a Dél-Dunántúli Régióban jelentősen megelőzi Somogy és Tolna vármegyéket.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy önmagában a megítélt támogatások összege nem ad valós képet egy-egy vármegye valós fejlesztéspolitikai presztízsértékéről, hiszen nem mindegy, hogy egy 1000 eurós fejlesztéspolitikai forrás egy 300 000 lakosú, vagy pedig egy 100 000 lakosú vármegyébe érkezik.
Éppen ezért vizsgálatunkban azt is megnéztük, hogy a megítélt támogatások egy vármegyei lakosra vetítve mekkora értéket jelentenek, alapul véve a közérdekű adatokat és a 2022.évi népszámlálás hivatalos adatait. A mutatók táblázatos formában:
| Rangsor | Vizsgált adminisztratív egység | Összes megítélt uniós támogatás a 2014-2020-as ciklusban | Lakosságszám a 2022.évi népszámlálás szerint | 1 fő vármegyei lakosra jutó uniós támogatás a 2024-2020-as uniós ciklusban |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Budapest | 7 172 059 694 542 Ft | 1 685 342 | 4 255 552 Ft |
| 2 | Szabolcs-Szatmár-Bereg | 702 696 089 102 Ft | 529 381 | 1 327 392 Ft |
| 3 | Hajdú-Bihar | 677 209 017 392 Ft | 519 141 | 1 304 480 Ft |
| 4 | Baranya | 422 415 366 321 Ft | 354 022 | 1 193 190 Ft |
| 5 | Csongrád-Csanád | 456 628 513 902 Ft | 391 184 | 1 167 299 Ft |
| 6 | Bács-Kiskun | 577 781 204 354 Ft | 495 318 | 1 166 485 Ft |
| 7 | Somogy | 338 051 361 774 Ft | 293 470 | 1 151 911 Ft |
| 8 | Békés | 326 387 677 758 Ft | 315 222 | 1 035 422 Ft |
| 9 | Tolna | 202 685 221 221 Ft | 207 931 | 974 772 Ft |
| 10 | Heves | 260 347 116 519 Ft | 285 892 | 910 648 Ft |
| 11 | Jász-Nagykun-Szolnok | 320 358 881 802 Ft | 355 809 | 900 368 Ft |
| 12 | Győr-Moson-Sopron | 419 481 563 728 Ft | 465 945 | 900 281 Ft |
| 13 | Borsod-Abaúj-Zemplén | 554 401 415 695 Ft | 623 024 | 889 856 Ft |
| 14 | Veszprém | 279 989 944 477 Ft | 335 361 | 834 891 Ft |
| 15 | Zala | 210 918 434 192 Ft | 260 800 | 808 736 Ft |
| 16 | Nógrád | 144 484 180 688 Ft | 182 459 | 791 872 Ft |
| 17 | Vas | 175 039 130 103 Ft | 249 513 | 701 523 Ft |
| 18 | Fejér | 278 662 923 480 Ft | 419 656 | 664 027 Ft |
| 19 | Komárom-Esztergom | 178 949 276 351 Ft | 300 631 | 595 246 Ft |
| 20 | Pest | 595 246 Ft | 1 333 533 | 259 627 Ft |
A mutatók grafikonos rangsorban:
Az egy lakosra jutó rangsorban továbbra is Budapest vezet toronymagasan, mögötte pedig az érdemi felzárkóztatással érintett vármegyék.
Itt már jól látszik, hogy a maga 4. helyezésével Baranya vármegye kiemelkedő helyen szerepel, vagyis az a fajta megítélés, hogy Baranya a hazai uniós fejlesztéspolitikában alulfinanszírozott és mellőzött, tényszerűen nem igaz. Az a fajta szakpolitikai szándék, hogy a fejlesztendő peremmegyéket (Szabolcs-Szatmár-Bereget, Hajdú-Bihart, Baranyát és Csongrád-Csanád-Csanádot) intenzíven fejleszteni szükséges, a fenti rangsorból is kristályosan látszik.
Fontos azonban megemlíteni, hogy a tárgyi elemzés nem terjed ki a központi kormányzat által megvalósításra kerülő projektekre, az országba települő multinacionális vállalatoknak adott egyedi támogatásokra és adókedvezményekre, mindazonáltal azt egyértelműen igazolja, hogy a számunkra oly fontos Baranyának a már lezárult uniós ciklusban kiemelt szerepe és presztízsértéke volt.
Cikksorozatunk következő részében a baranyai projektek ágazati eloszlását, belső arányait állítjuk elemzési fókuszba.
