A Pécsi Tudományegyetem „A jövő most történik” programsorozatának május 13-i állomásán a Szentágothai János Kutatóközpont került a fókuszba. Röviden: ez a hely a PTE „nagy kutatólaborja”, ahol nem egy-egy tanszék külön-külön dolgozik, hanem közös, csúcstechnológiás műszerekkel és szakértői csapatokkal támogatják a kutatásokat – az egészségügytől a biotechnológián át az anyagtudományig.
A bemutató egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a Kutatóközpontban működik egy úgynevezett core facility (szolgáltató) rendszer. Ez laikus nyelven annyit jelent, hogy a legdrágább és legbonyolultabb kutatási eszközök (például speciális mikroszkópok, génvizsgálati és mintafeldolgozó technológiák) nem egyetlen kutatócsoport “saját” eszközei, hanem központi szolgáltatásként vehetők igénybe. Vagyis ha egy kutatónak vagy egy ipari partnernek szüksége van egy vizsgálatra, nem kell mindent „nulláról” felépíteni és megvásárolni: a központban megvan a műszer, megvan a módszertan, és megvannak a szakemberek, akik a mérést, az adatfeldolgozást és sok esetben az értelmezést is segítik.
Ez azért jó, mert felgyorsítja a fejlesztéseket. Egy új gyógyszerjelölt, diagnosztikai eljárás, orvostechnikai eszköz vagy akár egy új anyag fejlesztésénél rengeteg idő elmegy a mérések megszervezésére és a megfelelő infrastruktúra elérésére. Ha ez helyben rendelkezésre áll, akkor a kutatás–fejlesztés gyorsabban, kevesebb „kerülővel” halad. A Szentágothai Kutatóközpont ráadásul nemcsak kutatólaborokat működtet, hanem tudatosan infrastruktúra-központként épül fel, amely a korszerű eszközparkot és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat egy rendszerben szervezi.
A májusi eseményen külön figyelmet kapott a Krio-Elektronmikroszkóp Kompetencia Központ. A krio-elektronmikroszkóp (röviden krio-EM) egy olyan, világszínvonalú eszközcsoport, amellyel nagyon apró szerkezetek – például fehérjék, sejten belüli komplexek, finom anyagszerkezetek – rendkívül részletesen vizsgálhatók. Ez több területen is kulcs: a modern biotechnológiában és gyógyszerfejlesztésben (például célpontmolekulák megértésénél), az orvostechnológiában, illetve az anyagtudományban is.
A kompetencia központ kialakításának célja, hogy ez a képesség szélesebb kutatói és ipari kör számára is elérhető legyen együttműködésekben, ne csak egy szűk szakmai közeg használja. A Szentágothai Kutatóközpont bemutatkozása így valójában arról szólt, hogy Pécsett adott egy olyan K+F háttér, amely képes „megtartani” és „odavonzani” a tudásintenzív fejlesztéseket. A város és a régió szempontjából ez azért fontos, mert ahol elérhetőek a korszerű kutatási eszközök és a hozzájuk értő szakemberek, ott könnyebben jelennek meg life science, egészségipari, biotechnológiai, orvostechnológiai és anyagtechnológiai fejlesztések – akár egyetemi–vállalati együttműködésekben, akár új beruházások formájában.
