Villány nevét ma elsősorban a bor és a turizmus fémjelzi, a város azonban tudatosan készül arra, hogy a következő években ipari-gazdasági központként is felkerüljön a befektetők térképére. A Villányi-hegység déli lábánál fekvő település Pécstől mindössze 35 km-re, Siklóstól 14 km-re, a horvát határtól 17 km-re helyezkedik el, közvetlen közúti kapcsolatokkal Pécs és Eszék irányába. Az M60-as autóút Pécs-Kelet csomópontja 25 km-re, a Szederkény–Bóly csomópont 17 km-re található, az M6-os autópálya pedig már most elér a horvát határig, villányi csomóponttal.
A következő ugrást az fogja jelenteni, hogy az M6 villányi csomópontja és a várost elkerülő 5701. sz. út keleti csomópontja között egy közel 9 km hosszú, kétsávos új összekötő út épül, amely közvetlenül az ipari park mellett halad el, teljes értékű bekötést adva a területnek. A tervek szerint a beruházás 2026 körül indulhat és várhatóan 2028-ra zárul le; ezzel Villány az országhatárhoz egyik legközelebb fekvő, közvetlen autópálya-kapcsolattal rendelkező ipari parkkal fog rendelkezni. A várost vasútvonal is érinti, az ipari park közelében halad el a pálya, amely később iparvágánnyal is kiegészíthető.
Villány ma még nem rendelkezik kiépített ipari parkkal, de az önkormányzat sikeresen pályázott a TOP_PLUSZ-1.1.1-21-BA1-2022-00009 „Gazdaságfejlesztési zóna kialakítása I.” projekt keretében, amelynek részeként 16,2639 hektáros, zöldmezős iparterületet alakítanak ki. A bruttó mintegy 16 hektáros terület nettó, forgalomképes része közel 14 hektár, az első ütem az önkormányzati tulajdonú 0226/13 hrsz-ú ingatlanon valósul meg. A terület jelenlegi besorolása beépítésre szánt GkszT4 övezet, 50%-os maximális beépíthetőséggel, ami rugalmas beépítési lehetőséget biztosít a kereskedelmi-szolgáltató és termelő funkciók számára.
Az iparterületet egy 16 méter szabályozási szélességű feltáró út hálózza be, amely egyszerre szolgál forgalmi és közmű-elhelyezési sávként; az ipari parkon belüli út hossza 843,46 méter, az ipari parkot az országos úthálózattal összekötő út 522,37 méter hosszú lesz. Az első ütemben 18, szabályosan kialakított, teljes közművesítésre előkészített telek jön létre, ezek közül egy az önkormányzat tulajdonában marad, a többi értékesítésre, betelepítésre kerül. A telkekre a víz-, szennyvíz- és villamosenergia-csatlakozás a telekhatárig kiépül; alapértelmezésben 1×32 A kapacitással számolnak telkenként, de a területen futó gerinchálózat lehetővé teszi a nagyobb igények kiszolgálását is. Az ivóvíz-igényt 110 m³/napra méretezték (kb. 3,06 l/s), ami elegendő több száz fős munkavállalói létszám kiszolgálására. A csapadékvíz-elvezetés és a közvilágítás a belső úthálózattal együtt épül ki.
A fejlesztés részeként egy bruttó 500 m²-es, könnyűszerkezetes, több részre szeparálható, igény szerint bővíthető csarnok is épül azon a telken, amely az önkormányzat tulajdonában marad. A csarnok bérbeadásra készül, előregyártott acélszerkezettel, szendvicspanel burkolattal, öltözővel és szociális blokkal, így ideális belépési pont azon vállalkozások számára, amelyek gyorsan, nagy induló beruházás nélkül szeretnének Villányban termelést vagy összeszerelő, logisztikai tevékenységet indítani. Ez különösen vonzó lehet beszállítói tevékenységet indító KKV-k, könnyűipari, gépészeti, elektronikai összeszerelő cégek, illetve a borvidékhez és agrártermeléshez kapcsolódó feldolgozóipari vállalkozások számára.
A város befektetésösztönzési koncepciója egyértelmű: olyan innovatív, hosszú távon gondolkodó vállalkozásokat szeretne a területre vonzani, amelyek stabil munkahelyeket teremtenek, és erősítik a helyi KKV-k beszállítói kapcsolatait. Villány ma is térségi központi szerepet tölt be: mini bölcsőde, óvoda, általános és zeneiskola, mezőgazdasági szakképző, egészségügyi és szociális ellátások, pénzügyi és kereskedelmi szolgáltatások széles köre található a városban, a helyi vállalkozások jelentős része pedig már most is környező településeken élő munkavállalókat foglalkoztat. Ez a háttér jó alapot ad a munkaerő-toborzáshoz, különösen a Siklós–Villány járás és a határ túloldalán fekvő Eszék vonzáskörzetéből.
A város gazdasági teljesítményének növekedését jól jelzi, hogy a helyi iparűzési adóbevételek 2020 és 2023 között folyamatosan emelkedtek, ami azt mutatja, hogy a helyi üzleti környezet stabil, a vállalkozások képesek növekedni. Erre épül rá az iparterület-fejlesztés, amely a bor- és turizmusorientált gazdasági szerkezet mellé egy új, termelő- és szolgáltatóipari lábat hoz létre. A Baranya vármegyei fejlesztési dokumentumok külön is hangsúlyozzák, hogy a megyeszékhely mellett a másodlagos centrumok – így Villány – megerősítése elengedhetetlen a foglalkoztatás bővítéséhez és az elvándorlás mérsékléséhez.
A most kialakítás alatt álló 16 hektáros iparterület ugyanakkor csak az első lépés. Az önkormányzati koncepció szerint a gazdaságfejlesztési zóna több ütemben bővíthető: a jelenleg tervezés alatt álló 16 hektáros terület mellett egy további mintegy 13 hektáros zóna kijelölése is megtörtént az elkerülő út és az M6-összekötő között, északra pedig egy nagyjából 45 hektáros blokk alkotja a hosszú távú, mintegy 74 hektáros fejlesztési terület magját. Ez a skálázhatóság azt jelenti a befektetők számára, hogy a település képes követni a nagyobb beruházások területigényét is, legyen szó több ütemben épülő gyáregységről vagy egymásra települő beszállítói láncról.
Összességében Villány iparterület-fejlesztése olyan komplex ajánlatot jelent a befektetők számára, amely egyesíti a stratégiai közlekedési elérhetőséget, a határközeli lokáció előnyeit, a rugalmasan alakítható, korszerű infrastruktúrával ellátott telkeket, a gyors piacra lépést lehetővé tevő bérelhető csarnokot, valamint egy bizonyítottan élénk, turizmusra és bortermelésre épülő helyi gazdaságot. A város és a vármegye fejlesztéspolitikai dokumentumai alapján a befektetők nem csupán egy új iparterületet, hanem egy tudatosan épített, hosszú távon fejlődő gazdasági térség részévé válnak, amelyben a helyi és nemzetközi piacok, valamint az élhető, vonzó lakókörnyezet egyszerre vannak jelen.
