Villány

A város a Villányi-hegység délkeleti sarkában, a horvát határtól mindössze 17 km-re található. Utóbbi szempontból elhelyezkedése rendkívül kedvező, hiszen közvetlen, jó minőségű közúti összeköttetésekkel rendelkezik Pécs és Eszék irányában, viszont a délre tartó, jelentős forgalmat lebonyolító főútvonalak (az udvari átkelőn át Pélmonostorra menő 56-os és a Drávaszabolcson keresztül Alsómiholjác felé tartó 58-as) elkerülik. Villány így a jó közlekedési pozíciót ötvözni tudja a nyugodt, átmenő forgalomtól megkímélt, kisvárosias környezettel.

A megyeszékhely távolsága 35 km, a járási központ Siklósé pedig 14. Pécsett érhető el a legközelebbi főútvonal, a 6-os számú. Az oda vezető út jó minőségű, megfelelően karbantartott. A gyorsforgalmi úthálózat hasonló távolságra van: az M60-as Pécs-Kelet csomópontja 25 km-re, a Szederkény–Bóly csomópont pedig csak 17 km-re található – utóbbi ugyancsak megfelelő minőségű úton közelíthető meg.

A közeljövőben várhatóan megvalósul az M6-os autópálya horvát határig történő építése, amellyel egyidejűleg egy villányi csomópont is kilakítanak. A későbbiekben pedig megépülhet Villány közvetlen autópálya-csatlakozása, amely a város logisztikai pozícióját, megközelíthetőségét növeli.

Villány legfontosabb közlekedési folyosói a már említett pécsi út és a Siklóson át Harkányba vezető szakasz. Utóbbi a forgalomra méretezett, megfelelő minőségű, turisztikai szempontból pedig fontos előnye, hogy szinte a teljes szakaszon külön pályán vezetett kerékpárút halad mellette.

A város jó színvonalú vasúti kapcsolatokkal rendelkezik. A 65-ös vonalon Pécs felé kora reggeltől késő estig ütemes menetrend szerint, kétóránként közlekednek a motorvonatok. A járatok napi szintű ingázásra és turistaforgalomra is alkalmasak. Hasonlóan ütemes, kétóránkénti menetrend van a vonal Mohács felé vezető szakaszán, bár jelenleg a vonatszerelvények többségét vonatpótló autóbusz helyettesíti.

Megáll a városban az a mindkét irányban naponta négyszer közlekedő nemzetközi vonat, amely Pécset köti össze – pélmonostori átszállással – a horvátországi Eszékkel.

A helyközi buszközlekedés színvonalas, a járatok gyakorisága megfelelő. A buszok Harkány, Pécs, Bóly és Mohács irányában egyaránt sűrűn járnak, a város az ingázók és a turisták számára is könnyen elérhető. Utóbbiak számára fontos, hogy közvetlen, átszállás nélküli kapcsolat van a fővárossal: a busz reggel indul Budapestről és kora délután vissza Villányból.

Villány belterületi úthálózata alapvetően jó állapotban van, megfelelően karbantartott. A településkép rendezett, a csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése megtörtént. Szilárd burkolattal rendelkezik a város feletti szőlőültetvényeket behálózó utak egy része is. Az ivóvízellátás és a szennyvízkezelés a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. feladata, a város saját szennyvíztisztító teleppel rendelkezik. Távhőszolgáltatási hálózat nem érhető el.

Villány a több mint félszáz települést összefogó, 34 ezer fő feletti lakosságszámú siklósi járáshoz tartozik közigazgatásilag. A járási szintű hivatalok közül Siklóson megtalálható az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, a hatósági és gyámügyi, a foglalkoztatási és a népegészségügyi osztály, a földhivatal és a kormányablak. Utóbbi fenntart Villányban minden hétköznap nyitva tartó, helyi kirendeltséget.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara önálló ügyfélszolgálati irodát működtet a városban.

Az egészségügyi szolgáltatások helyben az alapellátásra korlátozódnak. Felnőtt és gyermek háziorvosi körzetek, fogorvos, védőnői szolgálat, gyógyszertár és szemészeti szakrendelés érhető el a városban. Ezek többségének a korszerű és kellően felszerelt egészségház ad otthont. A központi orvosi ügyelet Siklóson működik a legközelebbi mentőállomással együtt. A szakrendeléseket, laborvizsgálatokat Pécsett vagy Mohácson érik el a betegek, a kórházi ellátásra szorulókat többnyire a pécsi egyetemi klinikákon kezelik.

Az alapfokú oktatás mellett szakképzési lehetőségek is elérhetőek helyben. Egy bölcsőde és egy 78 fős óvoda működik a városban. Az általános iskola alapfokú közoktatási és művészetoktatási intézményként működik, emellett jelentős hangsúlyt helyeznek a német nyelv tanítására és a nemzetiségi hagyományok ápolására. A 2020-21-es tanévben 178 tanulót oktattak.

A Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium főként a szőlőműveléshez és a borkészítéshez kapcsolódó szakmákat oktatja. A normál tanrendű technikusi és szakközépiskolai képzések mellett meghatározott szakmával rendelkezőknek meghirdetett egyéves ráépülő képzések és nappali, levelező és tanfolyami rendszerű felnőttképzések szerepelnek az iskola kínálatában. A több mint fél évszázada működő iskola tanpincéjével és kollégiumával a borászati szakemberképzés legfontosabb letéteményese, a folyó tanévben 139 diákjuk volt.

Az egyetemre készülő fiatalok Siklós, Mohács és Pécs gimnáziumaiban tanulhatnak tovább.

A környék legfontosabb mikrotérségi együttműködése a siklósi központú Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete. 88 település önkormányzatainak, civil szervezeteinek és vállalkozóinak összefogásával jött létre a fejlesztési elképzelések összehangolása és a térség erősségeinek hatékonyabb kiaknázása céljából.

A borvidéki termelőket tömörítő Villány-Siklósi Borút Egyesület Magyarországon elsőként alakult meg a rendszerváltást követően. A szervezet egyszerre foglalkozik vállalkozásfejlesztéssel, minőségi követelmények meghatározásával és ellenőrzésével, valamint turizmusfejlesztéssel és bormarketinggel.

Villány jelentős mértékben élelmiszergazdasági profilú település. Ezen belül a domináns ágazat egyértelműen a szőlőművelés, a borkészítés és az ezekre épülő idegenforgalom. A gazdaságot jellemzően a magyar tulajdonú, helyi kötődéssel rendelkező kis- és közepes cégek uralják.

Mellettük sok családi és legfeljebb néhány embert foglalkoztató mikrovállalkozás működik a településen.

A turisztikai szektor jelentőségét mutatja, hogy összesen 12 legalább háromcsillagos vagy azzal megegyező minőségű szolgáltatást nyújtó szálláshely és 47 étterem és büfé üzemel Villányban.

A közeljövőben várhatóan létrejön a Pécs–Villány kiemelt turisztikai desztináció, amely területi lehatárolásban Villány Pécs mellett a legkomolyabb vonzerővé válik mind fejlesztési lehetőségek, mind turisztikai, mind marketingérték tekintetében. A kiemelt turisztikai desztináció kialakítása a városnak olyan új és az eddigieknél is lényegesen jelentősebb fejlesztési források elérhetőségét teheti lehetővé, amelyeknek köszönhetően Villány fejlődése még inkább felgyorsulhat.

A városban a regisztrált vállalkozások száma 733, közülük 171 társas és 562 egyéni.

A teljesség igénye nélkül néhány példa a fontosabb, Villányban működő cégek közül:

• Villányi „Szársomlyó” Kft. – Szántóföldi növénytermesztéssel, sertéstenyésztéssel, szőlőműveléssel, borászattal és mezőgazdasági termékek kereskedelmével foglalkozó, magyar tulajdonú vállalkozás.
• AKA Kereskedelmi Kft. – Szőlőműveléssel, borászattal, borkereskedelemmel, vendéglátással és szálloda-üzemeltetéssel foglalkozó társaság, amelynek tulajdonosai a Gere-család tagjai.
• Csányi Pincészet Zrt. – Szőlőműveléssel, borászattal és borkereskedelemmel foglalkozó, magyar tulajdonú vállalat.
• GSH-Építő Kft. – Építőipari tervezéssel, mély- és magasépítési kivitelezéssel foglalkozó, magyar tulajdonú vállalat.
• Tomfer 66 Kft. – Magasépítési generálkivitelezéssel foglalkozó, hazai tulajdonú társaság.
• Sauska & Társa Borászati Kft. – Szőlőműveléssel, borászattal, borkereskedelemmel, vendéglátással és szálloda-üzemeltetéssel foglalkozó magyar tulajdonú vállalkozás.
• Bock-cégcsoport – Szőlőműveléssel, borászattal, borkereskedelemmel, szállodaüzemeltetéssel és vendéglátással foglalkozó, magyar tulajdonú vállalkozások (Bock Panzió Kft. és Bock Pince Kft.).
• Günzer Tamás Pincészete Kft. – Szőlőműveléssel, borászattal, borkereskedelemmel, vendéglátással és szálloda-üzemeltetéssel foglalkozó magyar tulajdonú vállalkozás.
• Wunderlich Borászati Kft. – Szőlőműveléssel, borászattal és borkereskedelemmel foglalkozó, magyar tulajdonú vállalat.

A város cégei nem koncentrálódnak egy pontra, gazdasági hasznosítású területek a város peremén mindenhol megtalálhatóak. A tervek azonban készen vannak arra, hogy az önkormányzat a délkeleti oldalon, a Dózsa György út, az Ifjúság utca és az elkerülő út határolta területen gazdasági övezetet hozzon létre. Ezek a területek még magántulajdonban vannak, akárcsak az elkerülő út mellett lévő, cégek megtelepedésére szintén alkalmas telkek. A gazdasági övezet kialakításához szükség lesz a telkek felvásárlására, a telekosztásra és a szükséges infrastruktúra (utak, közművek) kiépítésére.

Az önkormányzat tulajdonában jelenleg 16 hektárnyi, zöldmezős beruházásra alkalmas ingatlan van, ami a befektetést tervezők rendelkezésére áll. Emellett az ingatlanpiacon elérhetőek kisebb, magántulajdonban lévő és gazdasági hasznosításra alkalmas területek.

A városban termelői piac nem működik, a borászatokhoz – a kisebbeket is beleértve – viszont szinte minden esetben kapcsolódik vendéglátóhelység, ahol a saját boraikat értékesítik.

A magántulajdonosok közül jelenleg a Bock borászat kínál egy 0,56 hektáros, gazdasági célú barnamezős ingatlant eladásra vagy bérbeadásra.

Az önkormányzat gazdaságélénkítési elképzelései között szerepel egy termálkút kialakítása. Ez egyrészt megújuló energiaforrásként szolgálná a helyi cégeket és intézményeket, másrészt a turisztikai kínálatot bővítené.

Szintén terv, hogy a mezőgazdasági szakképző telephelye inkubátorházi funkciót kapjon és ellássa a kezdő vállalkozások támogatásával, kutatás-fejlesztéssel, kreatíviparral, szoftverfejlesztéssel, design témákkal kapcsolatos feladatokat.

Villányban a helyi iparűzési adó összege a megye legtöbb településéhez hasonlóan a törvényi plafonban meghatározott 2% az adóalapra vetítve. Az építményadó összege évente 200 forint négyzetméterenként, kivétel a kereskedelmi célú építmények, amelyeknél valamivel magasabb, 250 forint. Telekadót nem vet ki az önkormányzat.

A szálláshely-szolgáltatókat érintő idegenforgalmi adó 500 forint vendégéjszakánként.

Az önkormányzat kiemelt célja a város élhetőségének javítása és idegenforgalmi vonzerejének növelése. A különféle, saját erőből vagy pályázati forrásból megvalósított fejlesztések ezért többnyire egyszerre szolgálják a helyiek és az ide látogatók érdekeit.

A közelmúlt egyik leglátványosabb beruházása a rendezvénytér kiépítése volt, ami az évente több alkalommal megrendezett különféle fesztiválok első számú helyszíne. Emellett jelentős összegeket fordítottak az intézmények felújítására, az utak és a csapadékvíz-elvezető rendszerek felújítására és a településkép szépítésére. A megújuló energiaforrások hasznosítása melletti elkötelezettséget jelzik az önkormányzati ingatlanokon szaporodó napelemek és a geotermikus energiával kapcsolatos tervek.

Az önkormányzat hosszú távú stratégiai céljai közé tartozik, hogy a város

• a hagyományokra épülő, sokoldalú, a település méreteihez igazodó iparral rendelkező gazdasági centrummá váljon a térségben,
• a lakosság megtartása és a helyi közösség életminőségének fejlesztése mellett képes legyen a megújulásra,
• a települési környezet és az infrastruktúra fejlesztését a térség környezeti állapotának megőrzése, továbbfejlesztése mellett valósítsa meg.

Az önkormányzat a felsorolt stratégiai céljai elérése érdekében folyamatosan kutatja a pályázati lehetőségeket és törekszik minél több forrást nyerni ezek megvalósításához.