Járási székhely, fontos vásárváros és rendezvényközpont, gazdasága pedig elsősorban agrár és könnyűipari orientációjú. A befektetési piacon elfoglalt helyét mindenekelőtt földrajzi helyzete, közlekedési adottságai és a megyeszékhely közelsége determinálja.
Közlekedés és logisztika
Szentlőrinc a Mecsek nyugati hegyláncától délre, a hatos főút mellett helyezkedik el. A megyeszékhely mindössze 20 km-nyire van, ráadásul jó minőségű, nyílegyenes főútvonalon lehet közlekedni a két település között. A hatos vonalvezetése kedvező, ugyanis gyakorlatilag elkerülőként a város északi peremén halad el. Az általa lebonyolított jelentős tranzitforgalom így nem halad keresztül Szentlőrinc belvárosán, a gyors közúti kapcsolat előnyei viszont megmaradnak.
A horvát határ légvonalban csak nagyjából 30 kilométer, viszont az úthálózat adottságai miatt a határátkelők messzebb vannak: Drávaszabolcs 42 km, Barcs pedig 46 km.
A gyorsforgalmi úthálózat legközelebbi csatlakozási pontja az M60-as autópálya Pécs-Kelet lehajtója, ami 26 km-re van a várostól. Napirenden van azonban az út meghosszabbítása Szigetvárig, majd Barcsig. Ha a bővítés elkészül, akkor közvetlenül Szentlőrinc mellett lesz egy felhajtó, ami tovább javítja a város közlekedési helyzetét.
Szentlőrinc fontos vasúti csomópont. Pécstől villamosított, bár csak egyvágányú fővonal vezet idáig: itt ágazik el észak felé a 40-es számú, Budapestre menő fővonal és a 60-as számú, Nagykanizsán át Szombathelyre tartó sínpálya. Itt van a végállomása az ormánsági Sellyéről érkező 61-es számú mellékvonalnak. A vasúti közlekedés jó színvonalú, a menetrend kifejezetten sűrű. Sellye felől kétóránként, ütemesen érkeznek a szerelvények, Pécs felől pedig még gyakrabban. Szentlőrincen megállnak az InterCityk, amik gyors és kényelmes összeköttetést jelentenek a fővárossal. A járatsűrűség a vasutat alkalmassá teszi a napi szintű munkába ingázásra, a szentlőrinci pályaudvar pedig alkalmas nagy tömegű áru vasúti elszállítására.
A helyközi buszjáratok sűrűsége és színvonala megfelelő. A legforgalmasabb irányok természetesen a főútvonalon, Pécs és Szigetvár felé vezetnek. A várostól északra és délre lévő kisebb falvakból biztosítva van a naponta többszöri járatkapcsolat és a reggeli munkakezdésre beérkezés lehetősége.
Infrastruktúra és közszolgáltatások
Szentlőrinc jó állapotú belterületi infrastruktúrával és gondozott településképpel rendelkezik. Az utak állapota kielégítő, a délre és keletre tartó legforgalmasabb útvonalak kétsávosak. A Pécsi út mellett Tarcsapuszta irányában, valamint dél irányba a királyegyházai cementgyárig külön pályás, főként hivatásforgalmi célokat szolgáló kerékpárút vezet.
Az ivóvízellátásról, a szennyvízelvezetésről és a szennyvíztisztítómű üzemeltetéséről a Baranya Víz Zrt. gondoskodik.
A város távhőszolgáltatását az önkormányzati tulajdonú Szentlőrinci Közüzemi Nonprofit Kft. biztosítja. A 2011-ben átadott modern, geotermikus fűtőműnek köszönhetően a mintegy 900 lakás – a városi otthonok negyede – hőellátása teljes egészében megújuló forrásból történik.
Szentlőrinc járási központként a járási hivatal székhelye. Ennek a szolgáltatásai azonban a járás alacsony lakosságszámából eredően korlátozottak: a hatósági és gyámügyi, a foglalkoztatási osztály és a kormányablak érhető el helyben. A további elintézendő ügyekkel Pécsre kell utazni.
A befektetésekhez kapcsolódó önkormányzati ügyintézés felgyorsítása érdekében a város egyablakos rendszer bevezetését tervezi vállalkozások részére.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász irodát tart fenn a városban, ami a hét három napján várja ügyfeleit.
Az egészségügyi alapellátást három felnőtt háziorvosi, két gyermekorvosi és négy fogorvosi körzet biztosítja. Ezer lakosra 0,82 orvos jut a körzetben. A járóbeteg szakellátás az Eszterházy Egészségközpontban működik: féltucat különféle szakorvosi rendelés, védőnői szolgálat, laboratórium, gyógytorna és fizikoterápia érhető el az intézményben. Az esetszám évente 52 549 fő. Szentlőrinc adja a térség számára a központi orvosi ügyeletet. A helyben nem elérhető szakrendelésekért vagy kórházi kezelésért Pécsre kell utazniuk a betegeknek.
A városban bölcsőde, két óvoda (220 fővel) és általános iskola (534 fővel) működik. Utóbbi épületét és tornatermét az elmúlt években a város felújíttatta. A középfokú oktatást az Ujhelyi Imre Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium jelenti, ahol ötéves képzésben mezőgazdasági technikusnak, hároméves képzésben pedig gazdának tanulhatnak a diákok. Az intézménynek 2020-21-ben 213 tanulója van.
A város további hatvanöt önkormányzattal és nagyságrendileg ugyanennyi céggel és vállalkozóval együtt tagja a Leader projektek megvalósítására létrehozott Szinergia Egyesületnek. Az összefogás célja elsősorban a helyi termelők piacra jutását és a turisztikai lehetőségek kiaknázást segítő pályázatok lebonyolítása.
A Szentlőrinci Vállalkozók Egyesülete 2018-ban jött létre a helyi és környékbeli vállalkozások gazdasági, piaci és üzleti kapcsolatainak fejlesztése, építése, a hazai és nemzetközi partnerkapcsolatok építésében és ápolásában való közreműködés érdekében. Helyi kezdeményezéseket, programokat támogatnak, és közös erőfeszítéseket tesznek az érdekérvényesítés céljából.
Fontosabb gazdasági szereplők
Szentlőrinc gazdasága kifejezetten sokszínű képet mutat. A helyi cégek körében a mezőgazdasági és szolgáltató profilú vállalkozások dominálnak, eközben a település közigazgatási határától néhány méterre működik a megye egyik legnagyobb nehézipari üzeme, a királyegyházai cementgyár. Nem szabad elhanyagolni Pécs közelségének a hatásait: a legnagyobb vállalatokat többnyire magához vonzza és a munkavállalók körében is sok az ingázó.
A város 917 regisztrált vállalkozása közül 154 a társas, belőlük 125 működik ténylegesen. Ehhez 763 egyéni vállalkozás társul.
A város nyugati felén lévő vásártéren rendezi meg minden év augusztusában a Baranya Megyei Vállalkozói Központ a Szentlőrinci Gazdanapokat, ami az egész régió legnagyobb agrár-seregszemléje. Ugyanitt tartják a szeptember elejei, értékesítés helyett inkább kapcsolatépítési fókuszú lobby partyt.
A teljesség igénye nélkül néhány példa a fontosabb szentlőrinci vállalkozások közül:
- Mova-Trans Kft. – Bel- és külföldi szállítmányozással foglalkozó, magyar tulajdonú vállalkozás.
- Perspex Kft. – Csomagolástechnikával és nyomdai megoldásokkal foglalkozó, magyar tulajdonú vállalkozás.
- Fukotherm-Plusz Kft. – Műanyag ajtópanelek gyártásával foglalkozó, magyar tulajdonú vállalkozás.
- Drávapack Kft. – Papíralapú csomagolóanyagokat gyártó, rehabilitációs foglalkoztatóként nagy arányban megváltozott munkaképességűeket alkalmazó, magyar tulajdonú vállalkozás.
- Agro-Lőrinc Kft. – Szántóföldi növénytermesztéssel és mezőgazdasági termények forgalmazásával foglalkozó társaság.
- Lafarge Cement Magyarország Kft. – Cementgyártással foglalkozó francia tulajdonú, nemzetközi nagyvállalat. Kakukktojás a listában, mivel a cementgyár a szomszédos Királyegyháza közigazgatási területén található, bár Szentlőrinc határától mindössze néhány méterre. Foglalkoztatási és egyéb szempontból azonban egyértelmű hatása van a város gazdaságára.
Gazdasági célú területek
A szentlőrinci iparterületen 36 hektárnyi gazdasági hasznosítású területek áll rendelkezésre. A település peremét gyakorlatilag minden irányban kisebb-nagyobb vállalkozások gyűrűje veszi körül.
A helyi településfejlesztési stratégia elfogadott céljai között szerepel egy logisztikai központ kialakítása a vasútvonal és a cementgyár közötti területen. Ezzel a helyi termékek piacra jutását segítené és a környék foglalkoztatási helyzetét javítaná egyszerre a város.
A fejlesztésre kijelölt iparterület Szentlőrinc északi peremén, a Munkácsy Mihály utcában van. Itt a már működő kisebb műhelyek és üzemek mellett lehetőség nyílik zöldmezős beruházással nagyobb volumenű beruházások végrehajtására.
Egy másik fejlesztendő terület a keleti oldalon, a Törökföld és az Attila utcák környéke. Itt tíz építési telek kialakítására nyílik lehetőség és további 36 létesítésére van elegendő hely.
A helyi mezőgazdasági termelők értékesítési lehetőségeit a városi piac támogatja. Ez fedett csarnokkal nem rendelkezik, a kereskedők az árusításra szolgáló asztalokra tudnak kipakolni.
A tervek között szerepel a kezdő vállalkozások piacra lépését megkönnyítő inkubátorház létrehozása.
Gazdaságtámogatás és adópolitika
A város a helyi iparűzési adóra kedvezményes, 1,8%-os kulcsot állapított meg a vállalkozásoknak. Építményadót és telekadót nem vet ki az önkormányzat.
A befektetéshez és munkahelyteremtéshez kötött kedvezményes területértékesítés vagy bérbeadás rendszere jelenleg kidolgozás alatt van.
Az önkormányzat üzleti tanácsadással segíti a vállalkozásokat, tájékoztat az országos pályázati lehetőségekről és foglalkozik ingatlanok bérbeadásával.
Önkormányzati beruházások
A folyamatban lévő fejlesztések közül kiemelhető a közigazgatásilag a városhoz tartozó Tarcsapusztára vezető kerékpárút megépítése.
A távlati célok között szerepel a jelenleg csak a távfűtött lakások és intézmények hőellátására használt geotermikus energia szélesebb körű kihasználása. Az új fogyasztók bekötéséhez a meglévő vezetékhálózat bővítésére és adott esetben a kapacitások növelésére van szükség. A technológia az újonnan megtelepedő cégek számára kedvező és környezetvédelmi szempontból fenntartható energetikai megoldást kínál.
Tervezi a város a Deák Ferenc utcában egy üresen álló, önkormányzati tulajdonú épület felújítását, ahol a helyhatóság hivatalai mellett vállalkozók részére alakítanának ki irodákat.
