Méreténél fogva központi szerepet tölt be az aprófalvak és kisvárosok dominálta térségben. Ismertségét főleg turisztikai attrakcióinak (vár, történelmi épületek, termálfürdő) köszönheti. Gazdasága az idegenforgalom hangsúlyos szerepe mellett több lábon áll, az ipar és a mezőgazdaság számos ágazata képviselteti magát.
Közlekedés és logisztika
Siklós a Villányi-hegységtől délre, nagyjából a hegyvonulat közepénél helyezkedik el. A horvát határ légvonalban alig 10 km-re van és az átkelési pontokig sem kell sokkal nagyobb távolságot megtenni: a drávaszabolcsi 13, a beremendi 19 km-re található. Ennek az elhelyezkedésnek köszönhetően a tranzitforgalom elkerüli a várost, a határ közelségének előnyeihez nem járulnak közlekedési hátrányok.
A megyeszékhely távolsága 29 km: a leggyorsabban a tulajdonképpeni városmag és Máriagyűd között elhaladó elkerülő úton, majd az 58-as főúton érhető el. A legközelebbi főútvonal a Pécset átszelő hatos számú. A gyorsforgalmi úthálózat legközelebbi csatlakozási pontja a Pellérd–Pécs-Nyugat nevű csomópont az M60-ason, ami 22 km-re van a várostól.
A város legfontosabb közlekedési folyosói a Harkány–Siklós–Villány útvonal és a várostól északra haladó elkerülő. Mindkettő közepes forgalomra méretezett, a jelenlegi igényeket kiszolgálni képes, jó állapotú.
Mind Harkány, mind Villány irányában szinte a teljes útszakasz mellett külön pályán vezetett kerékpárút halad. Harkányból a Drávaszabolcsra vezető, szintén külön pályás kerékpárúton keresztül csatlakozik az Európai Kerékpárút Hálózat, az EuroVelo 13-as útvonalához.
A legközelebbi vasútállomás a 14 km-re lévő Villányban található, de a pécsi pályaudvar is elérhető távolságban van. Utóbbi mind a személyforgalom, mind a teherszállítás tekintetében a lehetőségek szélesebb skáláját kínálja.
A helyi buszközlekedést az önkormányzat üzemelteti. A városközpont és Máriagyűd között naponta háromszor közlekedik egy kisbusz, ami a helyi lakcímkártyát felmutatóknak ingyenes.
A város a helyközi buszjáratok térségi központja, számos járatnak itt van az indulási vagy a végállomása. A szolgáltatás színvonalas, a járatok sűrűsége megfelelő, a napi szintű munkába ingázás feltételei a környező településekről adottak. A legfontosabb útirányok Pécs, Mohács, valamint az ormánsági falvakat érintve Vajszló felé. Idegenforgalmi szempontból jelentős, hogy a városból napi két közvetlen, átszállás nélküli buszjárat indul Budapestre.
Lakosság és foglalkoztatás
Siklós lakossága 8826 fő, ezzel értelemszerűen a járás legnagyobb települése. A Villányi-hegység tövében mintegy féltucat kisváros és ezer főt meghaladó lakosságú falu található egymás közvetlen szomszédságában (Beremend, Harkány, Nagyharsány, Siklós és Villány), távolabbra tekintve viszont a hegység északi és déli oldalán egyaránt az aprófalvas szerkezet a jellemző. Ezek a településföldrajzi adottságok egyértelműen determinálják Siklós vezető szerepét.
A munkavállalói korú népesség létszáma a teljes siklósi járásban 22 293 fő, közülük 2374 fő van munka nélkül. Vagyis a regisztrált munkanélküliek aránya 10,65%. A munkanélküliség leginkább az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezőket érinti. Az állástalanok 5,27%-a semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkezik, 47,60%-uk csupán az általános iskolát fejezte be és 44,73%-uknak van valamilyen szakmája. A diplomások aránya az álláskeresőkön belül mindössze 2,32%.
Maga Siklós városa foglalkoztatási szempontból a járáshoz hasonló helyzetben van. A munkavállaló korú népesség létszáma 5526 fő, közülük 10,50%-nak nincsen állása.
Infrastruktúra és közszolgáltatások
Siklóst gondozott településkép és jó állapotú helyi infrastruktúra jellemzi. A belterületi utak mindenütt szilárd burkolatúak, jó állapotúak, a csapadékvíz-elvezető rendszereket gondosan karbantartják. Több fontos szakasz felújítására a közelmúltban került sor. Az önkormányzat tervei között szerepel a városi hegyen lévő szőlőültetvényekhez vezető utak leaszfaltozása, hogy a pincészetek bekapcsolódhassanak a borturizmus vérkeringésébe.
Az ivóvízellátásról és a szennyvízelvezetésről a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. gondoskodik, mindkét területnek külön művezetősége van a városban. Siklósnak saját szennyvíztelepe van, ezt is a DRV Zrt. üzemelteti.
A távhőszolgáltató Siklós-Hő Kft. a francia Veolia-cégcsoport érdekeltségébe tartozik – ők üzemeltetik a fűtőművet és a teljes vezetékhálózatot a hozzá tartozó hőközpontokkal, hőfogadókkal. A lakások mintegy negyede, több mint ezer otthon fűtése történik távhővel.
Siklós az 53 települést tömörítő, több mint 34 ezer lakosú járás székhelye. A járási hivatalban megtalálható az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, a hatósági és gyámügyi, a foglalkoztatási és a népegészségügyi osztály, a földhivatal és a kormányablak.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász irodát tart fenn a városban, ami a hét minden napján várja ügyfeleit.
Az egészségügyi alapellátás teljes köre megtalálható a városban: felnőtt és gyermek háziorvosi körzetek, fogorvosi rendelés, három gyógyszertár, mentőállomás és védőnői szolgálat működik a városban. A központi háziorvosi ügyelet a környező településekről is fogadja rendelési időn kívül a betegeket.
A városi kórházban 18 különféle szakrendelés működik a kardiológiától a reumatológián át az onkológiáig. Kisebb műtéteket egynapos sebészeti eljárás keretében végeznek. A betegellátás 146 krónikus és mozgásszervi rehabilitációs ágyon folyik, ezek kihasználtsága 2019-ben meghaladta a 100%-ot. A komolyabb diagnosztikai vizsgálatokat (pl. CT, MR) és helyben nem megoldható kórházi ellátást igénylő betegeket Pécsre irányítják át.
Siklóson bölcsőde, két önkormányzati és egy egyházi fenntartásban lévő óvoda működik összesen 304 fővel. Az alapszintű oktatásról négy, művészeti és zenei képzést egyaránt nyújtó állami és egyházi általános iskola gondoskodik, amelyekbe 875 diák jár. Két középiskolája van a városnak. A Táncsics Mihály Gimnázium emelt szintű nyelv- és informatikatanítást kínál, a Garai Miklós Szakközépiskola pedig főleg vendéglátóipari és kereskedelmi szakmákat oktat technikusi és szakképző iskolai szinteken. A gimnáziumi tanulók száma a 2020-21-es tanévben 207 fő, a szakmát tanulóké 203 fő volt.
A környék legfontosabb mikrotérségi együttműködése a siklósi központú Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete. 88 település önkormányzatainak, civil szervezeteinek és vállalkozóinak összefogásával jött létre a fejlesztési elképzelések összehangolása és a térség erősségeinek hatékonyabb kiaknázása céljából.
A helyi gazdasági szereplők érdekérvényesítési lehetőségeit két szervezet, a Siklósi Vállalkozók Egyesülete és az önkormányzati kezdeményezésre összeülő Vállalkozói Kerekasztal támogatja.
Fontosabb gazdasági szereplők
Siklós turisztikai-szolgáltató jellegű település, sokszínű gazdasági struktúrával. A város legnagyobb adófizetői a bankok és a kereskedelmi vállalkozások, mellettük jelentős súlyt képviselnek az építőipari és élelmiszeripari cégek. A gazdaság karakterére azonban a turisztikai szolgáltatók erős hatással vannak. Két, legalább háromcsillagos vagy azzal egyenértékű szobákat kínáló szálloda és 26 étterem és büfé működik a városban, a legfontosabb vendégvonzó látványosságok pedig a termálfürdő és a vár.
Regisztrált vállalkozásból 1629 található helyben, közülük 1359 egyéni, 270 pedig társas vállalkozás. A cégek közül 220 működik ténylegesen.
A teljesség igénye nélkül néhány példa a fontosabb siklósi vállalkozások közül:
- Bata Kereskedelmi Kft. – Különféle italok nagykereskedelmével, logisztikájával és raktározásával foglalkozó cég megyeszerte több telephellyel.
- Bonus Kft. – Műanyag takarítóeszközök, szivacsok, törlőkendők gyártásával foglalkozó vállalkozás.
- Vivapalazzo Zrt. – Magasépítési tervezéssel és kivitelezéssel, többek között lakóépületek, irodák, gyártócsarnokok, parkolóházak építésével foglalkozó vállalkozás.
- Siklósi Thermal Kft. – A városi strandfürdőt üzemeltető vállalkozás.
- Bern Építő Zrt. – Magas- és mélyépítési létesítmények generálkivitelezésével foglalkozó vállalkozás.
- DJ & K Sütőipari Bt. – Pékáruk készítésével és kereskedelmével foglalkozó vállalkozás.
Gazdasági célú területek
Siklós ipari parkja a város északkeleti peremén, a Vasút út mellett található. Összterülete 29,5 hektár, ebből jelenleg 16 hektár van beépítve. Jelenleg 22 vállalkozásnak ad otthont, közülük kettő középvállalkozás (50 fő feletti létszámmal), öt pedig kisvállalkozás (10-49 fő közötti létszámmal). A többiek ennél kevesebb embernek munkát adó mikrovállalkozások.
A szabad terület 13,5 hektár, bérbeadással és értékesítéssel egyaránt hasznosítható. Az önkormányzat tervei között szerepel a park fejlesztési területén a még hiányzó infrastruktúra kiépítése és egy ipari csarnok létesítése. Az 1000 m2-es, két részre szekcionálható épületet gépipari vagy műanyagipari termelő cégeknek szánják az elkészültét követően.
Barnamezős fejlesztési terület a várostól északra, a Gyűdi út mellett lévő egykori határőrlaktanya.
A hat hektáros, bekerített telek nagyon jó helyen, az elkerülő út tőszomszédságában található. A közművek elérhetőek, a szükséges kármentesítés megtörtént. Az egykori laktanyaépületek szerkezetkész állapotig vissza vannak bontva. A telek magántulajdonban van, de adott a lehetőség gazdasági hasznosításra bérlet vagy vétel révén.
Elsősorban turisztikai célú fejlesztésekre alkalmas a harkányi út melletti volt ifjúsági tábor. A két hektáros területen az ivóvíz, a villamos áram és a szennyvízelvezetés ki van építve. A zöldövezeti környezet és a jó megközelíthetőség szálláshelyfejlesztésre ideálissá teszi.
További zöldmezős beruházási lehetőséget kínál az egykori vásártér 4,85 hektárja. A majdani gazdasági tevékenység tervezésekor tekintettel kell lenni az itt megrendezett heti kirakodóvásárokra. A hasznosítási célok között első helyen napelempark építése szerepel.
Kapcsolódó ipari park
Siklósi Ipari Park
A Siklósi Ipari Park a város északkeleti peremén, az egykori vasútvonal közelében található.
Gazdaságtámogatás és adópolitika
A helyi iparűzési adó mértéke 2%, vagyis a törvényben meghatározott plafonérték. 50% kedvezmény illeti meg azokat a cégeket, amelyeknek adóalapja nem haladja meg a kétmillió forintot.
Az építményadó összege elhelyezkedéstől és az ingatlan céljától függően 100, 350 vagy 1000 forint/év négyzetméterenként. A legalacsonyabb adókulcs az ipari parkban lévő épületekre, a legmagasabb pedig a pénzügyi tevékenység céljára használtakra vonatkozik.
A telekadó kulcsa alapesetben 150 Ft/m2 évente. Ez alól kivételt jelentenek a nagykereskedelmi területek 50 000 m2-ig (300 Ft/m2/év) és a pénzügyi tevékenység céljára használt telkek (50 000 m2-ig 300 Ft/m2/év, felette 50 Ft/m2/év).
Az idegenforgalmi adó összege 450 forint vendégéjszakánként.
A befektetéshez és munkahelyteremtéshez kötött kedvezményes területértékesítés vagy bérbeadás rendszere jelenleg kidolgozás alatt van.
Önkormányzati beruházások
Siklós rendszerszemléletű gazdaságfejlesztési programja a helyi sajátosságokhoz igazodik, a helyi értékeken alapul. A közelmúlt két legnagyobb beruházása a termálfürdő és a vár fejlesztéséhez kapcsolódott. Egyszerre szolgálták a város hírnevének erősítését, ennek révén a turisztikai kínálat bővítését és a foglalkoztatás növelését. A fürdővel szoros összefüggésben készült el az új, nagyobb kapacitású szennyvíztelep. A szőlőhegyi vízvezeték lefektetésével pedig fontos lépés történt a borturizmus feltételeinek megteremtése felé.
