Vonzáskörzetével együtt a megye fejlettebb régiói közé tartozik, pozícióit földrajzi helyzete és jó közlekedési adottságai erősítik. Gazdasága alapvetően ipari-logisztikai jellegű, de a több lábon állás jegyében az agrárium és középkori váregyüttesnek és a Dombay-tavi üdülőközpontnak köszönhetően az idegenforgalom szerepe sem elhanyagolható.
Közlekedés és logisztika
Pécsvárad a Kelet-Mecsek lábánál elhelyezkedő, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkező település. Ez elsősorban a város mellett közvetlenül elhaladó hatos számú főútvonalnak köszönhető, ami gyors eljutást tesz lehetővé Pécsre és Szekszárdra egyaránt. A főút nyomvonalvezetése nagyon szerencsés, ugyanis a város lakott területeitől délre halad el, lényegében elkerülőként funkcionálva megkíméli a települést a tranzitforgalom káros következményeitől. Az ipari övezetet viszont kettészeli, így az ottani telephelyek megközelítése rendkívül egyszerű.
A megyeszékhely nagyon közel, mindössze 20 km-re található. Szekszárd sincs messze: Tolna megye központja közúton 43-km-nyire van. A gyorsforgalmi úthálózat legközelebb az M6-os autópálya Véménd és Palotabozsok közötti csomópontjánál érhető el, ami 21 km-nyire található a várostól.
A legfontosabb közlekedési folyosó értelemszerűen a hatos főút, aminek a településhez közeli szakaszai többnyire jó állapotúak. Északkeleti irányban, Mecseknádasd felé, a hegyen áttörő szakasz nemrég esett át felújításon.
A legközelebbi vasúti kapcsolat Pécsett vagy a hasonlóképpen nagyjából 20 km-nyire fekvő Bonyhádon van. A villamosított fővonalon lévő pécsi pályaudvar mind a személyforgalom, mind az áruszállítás tekintetében bőségesebb lehetőségeket kínál a mellékvonali Bonyhádnál. Keleti-nyugati (Kaposvár–Nagykanizsa vagy Baja–Szeged felé tartó) szállítmányoknál azonban a vonalhálózat jellege miatt utóbbi akár jobb választás is lehet.
A helyközi buszközlekedés sűrűsége és színvonala megfelelő. A város helyzetéből fakadóan számos távolsági járat megáll itt: például a Pécset Szekszárddal vagy Szegeddel összekötő buszok, de a Budapestre menők egy része is. Pécsváradnak így közvetlen, átszállás nélküli kapcsolata van a fővárossal. A legfontosabb útvonalak Pécs, Komló, Szederkény, Mohács és Bonyhád felé vezetnek, az útba eső településeket érintve. A környék kisebb falvait (Erdősmecske, Apátvarasd) közvetlenül Pécsváradról induló járatok érik el. A legtöbb irányból adottak a napi szintű munkába ingázás feltételei.
Infrastruktúra és közszolgáltatások
Pécsvárad takaros, gondozott kisváros, jó állapotú infrastruktúrával. A belterületi utak mindenütt szilárd burkolatúak, a csapadékvíz-elvezető rendszerek a hegyoldali utcákban is gondosan ki vannak építve. Az útfelújítások folyamatosak és a lakott területeken túlmenően érintik a zártkertek jellemzően földes vagy zúzottkő-burkolatú útjait is.
A város ivóvízellátásáról a több megyében jelen lévő Mezőföldvíz Kft. gondoskodik, akik egyben a helyi szennyvíztelepet és a kapcsolódó hálózatot is üzemeltetik. A társaság egyik főmérnökségének központja Pécsváradon található.
Pécsvárad a hasonnevű, 17 települést és több mint 11 ezer lakost tömörítő járás központja. Ebből kifolyólag itt van a járási hivatal székhelye. Hatósági és gyámügyi osztály, kormányablak és hetente kétszer kihelyezett adóhatósági ügyfélszolgálat működik helyben. A további közigazgatási szolgáltatásokat Pécsett lehet elérni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász irodát tart fenn a városban, ami a hét minden napján várja ügyfeleit.
Az egészségügyi szolgáltatások az alapellátás teljes körére kiterjednek. Három felnőtt háziorvosi és egy gyermekorvosi körzet, három fogorvos, két gyógyszertár, védőnői szolgálat és központi orvosi ügyelet működik Pécsváradon. Többségüknek a modern és korszerűen felszerelt Egészségház ad otthont. Helyben elérhető az egyszerűbb vizsgálatokat elvégezni képes labor és a fizioterápia. A szakrendeléseket Pécsett tudják a betegek igénybe venni és a kórházi ellátásra szorulókat is a megyeszékhelyen kezelik.
A bölcsőde, az óvoda és az általános iskola közös jellegzetessége a német nemzetiségi hagyományok aktív ápolása. Az utóbbi a hagyományos oktatás mellett művészeti képzést kínál. A három óvodában 119-en, a két általános iskolába 342-en járnak. A II. Béla Középiskolában egyrészt rendészeti és közigazgatási szakmákat oktatnak 5 éves technikumi és 3 éves szakképzői iskolai keretek között, másrészről pedig élelmiszeripari szakmákat (hentes, pék, cukrász) 3 éves szakképző iskolai osztályokban. Középfokú szakképzésben 292 diák tanul.
A legfontosabb mikrotérségi együttműködési szervezet a Zengőalja Térségi Fejlesztési Társulás. Ez 24 közös történelmi gyökerekkel rendelkező, az egykori pécsváradi apátság birtokain lévő települést, zömében kisebb falvakat kapcsol össze. Központja Pécsvárad, további jelentősebb települései Hidas, Hosszúhetény és Mecseknádasd. A társulás célja a civil szervezetekkel és a gazdasági szereplőkkel együttműködve a fejlesztési elképzelések összehangolása, a források hatékonyabb megszerzése és a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása.
Fontosabb gazdasági szereplők
Pécsvárad ipari-logisztikai jellegű település, amelynek gazdasági mozgásterét a megyeszékhely közelsége döntően befolyásolja. Nagyvállalatok betelepítésére emiatt érdemi esély nem kínálkozik. A helyi termelő szektor gerincét a közepes méretű cégek adják, akik mellett sok kis- és mikrovállalkozás tevékenykedik.
Említést érdemel az idegenforgalom. A vár és az apátság népszerű látványosság, az őszi leányvásár pedig tömegeket vonzó rendezvény. A vendégeket egy magas minőségű (3 csillagos vagy azzal egyenértékű szolgáltatást nyújtó) szálloda és 10 étterem, büfé várja.
A teljesség igénye nélkül néhány példa a fontosabb pécsváradi vállalkozások közül:
- Pannonpharma Gyógyszergyártó Kft. – Magyar tulajdonú, gyógyszergyártással, gyógyszer-analitikai, gyógyszeripari kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozás.
- Kresz & Fiedler Műanyagfeldolgozó és Szerszámkészítő Kft. – Műanyag alkatrészek fröccsöntésével és fröccsöntő szerszámok előállításával foglalkozó, magyar tulajdonú vállalkozás.
- Domani Hu. Kft. – Agyagból, kőből és fémből készült, művészi igényű virágtartó edények kereskedelmével foglalkozó, belga tulajdonban lévő társaság.
- Kelet-Mecsek Mezőgazdasági Kft. – Állattenyésztéssel és szántóföldi növénytermesztéssel, valamint ezekhez kapcsolódó mezőgazdasági és műszaki szolgáltatással foglalkozó, magyar tulajdonú vállalkozás.
- Schneider Fémipari Kft. – Épületek acélszerkezeteinek gyártásával, szerelésével, gépi forgácsolással, CNC-megmunkálással, rozsdamentes és alumínium szerkezetek gyártásával foglalkozó, magyar tulajdonú vállalkozás.
Gazdasági célú területek
Bár jogi értelemben vett ipari park egyelőre nincsen Pécsváradon, a fejlesztési tervek készen állnak. Az elképzelések szerint a város déli részén, a Pécsi út melletti területen hoznák létre az ipari parkot. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő területen kiépítenék a belső úthálózatot, a közműveket, a közvilágítást és a térfigyelő rendszert, valamint felhúznának két 1000 m2-es üzemcsarnokot, amit a vállalkozók bérbe vehetnek.
A legfontosabb cégek többsége a tervezett ipari parktól távolabb, a Pécsváradi-pataktól keletre, a hatos főút két oldalán koncentrálódik. Ez a gazdasági centrum a környező, magántulajdonban lévő mezőgazdasági területek terhére bővíthető.
Jelenleg a város tulajdonában négy hektárnyi zöldmezős, és nyolcezer négyzetméternyi barnamezős terület van, amelyek gazdasági célra igénybe vehetők. Ehhez járul további 2,8 hektárnyi barnamezős terület, a volt Mezőgép egykori telephelye, ami magántulajdonban van, de vétel vagy bérlet útján ugyancsak alkalmas beruházási helyszínnek.
Az egykori katonai lőtér városhoz közelebbi részén mintegy 20 hektár áll üresen, ennek gazdasági hasznosítása ugyancsak szerepel a távlati tervek között.
A Hosszúhetény és Pécsvárad közötti, igazgatásilag az utóbbihoz tartozó Dombay-tó üdülőtelepe szabadidős és idegenforgalmi célú fejlesztésekre ad lehetőséget.
A mezőgazdasági vállalkozásoknak a helyi piac kínál értékesítési lehetőséget. Ez szabadtéren, fedetlen árusító asztalokkal működik.
Gazdaságtámogatás és adópolitika
A helyi iparűzési adó mértéke Pécsváradon 2%, vagyis a törvényben meghatározott plafonérték. Építményadót és telekadót nem szed az önkormányzat és az idegenforgalmi adó összege pedig kifejezetten kedvező: mindössze 300 forint vendégéjszakánként.
A befektetéshez és munkahelyteremtéshez kötött kedvezményes területértékesítés vagy bérbeadás rendszere az ipari park létesítésével párhuzamosan lesz kidolgozva.
Önkormányzati beruházások
A folyamatban lévő és nemrég befejeződött önkormányzati fejlesztések fókuszában a település vonzerejének és a lakosság életminőségének fokozása áll. Nagy hangsúlyt kapnak az útfelújítások, különösen a külterületi és zártkerti utak mechanikai stabilizálása és használhatóságuk hosszú távú biztosítása. Ezeknek az infrastrukturális fejlesztéseknek az egyik fókuszpontja a Dombay-tó környékén elterülő üdülőövezet.
Több lépcsőben zajlik a pécsváradi vár turisztikai célú fejlesztése. A cél a középkori műemlékegyüttesben rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása és a látogatószám növelése.
A környezettudatossági szempontokat előtérbe helyező zöld város programban a városközponti Szentháromság tér felújítása folyik. Ennek része lesz a burkolatok és a zöldfelületek megújítása, a romos utcafronti épületek helyett új, üzleteknek és vendéglátóipari egységeknek helyet adó ingatlanok felhúzása.
