Mágocs

A város földrajzi helyzete meglehetősen speciális. Bár Baranya megyéhez tartozik, de olyannyira a megye északi peremén fekszik, hogy a természetes közlekedési kapcsolatai inkább Somogy és Tolna felé mutatnak. A megyeszékhely a legrövidebb úton 50 km távolságra van, ráadásul megközelítéséhez át kell kelni a Mecsek kacskaringós útjain. Eközben Kaposvár csak 40, Szekszárd pedig 54 km, és mindkét nagyváros jobbára sík terepen vezető útvonalon közelíthető meg.

A város meglehetősen távol esik a gyorsforgalmi úthálózattól. Az M60-as autópálya Pécs-Kelet csomópontja és az M6-os szekszárdi felhajtója egyaránt 55 km-re található. Az egy- vagy kétszámjegyű főútvonalak közül a 6-ost Bonyhádnál lehet a legközelebb elérni, 30 km megtétele után, a Siófokot Kaposvárral összekötő 61-est pedig Dombóvárnál, nagyjából 15 km-nyi távolságra. A helyzetet a tervezett M9-es gyorsforgalmi út elkészülte fogja radikálisan megváltoztatni, ami mindenképpen a város közelében halad el – függetlenül attól, hogy a nyomvonalát végül Pécs vagy Szekszárd felé vezetik.

Kissé felemás módon ugyan, de közvetlen vasúti összeköttetéssel rendelkezik a város. A Dombóvárt Bátaszékkel összekötő 50-es számú mellékvonal ugyanis tőle délre halad el, viszont a hivatalosan Mágocs–Alsómocsolád névre keresztelt vasútállomás 5 km-re van a várostól. Emiatt a kötött pálya súlya a személyközlekedésben annak ellenére sem jelentős, hogy naponta 4-5 vonatpár közlekedik, többségük Bajáig. Dombóváron keresztül ráadásul elérhető a főváros, kedvező átszállási időkkel. Teherszállítási célra azonban a vasút ideális megoldás, különösen mezőgazdasági termények vagy más nagy tömegű árucikkek esetén. Nem elsősorban a kicsiny mágocsi állomás révén, hanem minden igényt kielégítő dombóvári csomópont közelségének köszönhetően.

A helyközi buszközlekedés szempontjából Mágocs jobbára csak köztes megálló, mindössze a déli szomszéd zsákfalu, Alsómocsolád felé indulnak eleve innen a járatok. Az összeköttetések viszont jók, bár ritkák: közvetlenül, átszállás nélkül el lehet jutni Pécsre, Kaposvárra és Szekszárdra egyaránt. A buszok a földrajzi adottságoknak megfelelően Szászvár–Bonyhád és Szászvár–Komló, valamint nyugatra Dombóvár és Sásd irányába közlekednek.

Mágocs infrastruktúrája megfelelő állapotú. A vízellátásról és a szennyvíztisztításról a több megyében aktív Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft gondoskodik. A városnak saját szennyvíztisztító telepe van. Távhőszolgáltatás nem érhető el a településen.

Mágocs a sásdi központú hegyháti járásba tartozik. Ennek megfelelően a járási szintű hivatalok helyben nem érhetőek el. Működik ugyan Mágocson egy kirendeltség, de itt csak szociális természetű ügyek (ápolási díj, közgyógyellátás, társadalombiztosítás stb.) intézhetőek. Sásdon ezen túlmenően rendelkezésre áll még a hatósági és gyámügyi osztály, valamint a kormányablak. A további ügyekkel, például a szakhatósági közreműködést igénylő eljárásokkal a komlói vagy a pécsi járási hivatalhoz kell fordulni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara önálló falugazdász irodát működtet Mágocson, ahol hetente két napon fogadják az ügyfeleket.

Az egészségügyi szolgáltatások helyben az alapellátásra korlátozódnak. Felnőtt és gyermek háziorvosi körzetek, fogorvos, védőnői szolgálat, gyógyszertár, fizikoterápia foglalkozás-egészségügyi szakrendelés érhető el a városban. Emellett az önkormányzat működtet általános laboratóriumi diagnosztikát és időnként vannak különféle kihelyezett szakorvosi rendelések. A központi ügyeletet és a további szakrendeléseket Dombóváron lehet felkeresni, a kórházi ápolásra szorulók többségét is itt kezelik, valamint itt található a legközelebbi mentőállomás.

A városban alapfokú oktatási intézmények működnek: bölcsőde, óvoda 80 fővel és általános iskola 143 fővel. Az általános iskola a közelmúltban alapos felújításon esett át, az energetikai korszerűsítés 2020 nyarán fejeződött be. A modern eszközökkel felszerelt épület energiaellátást napelemes rendszer segíti. A továbbtanulók gimnáziumot legközelebb Dombóváron és Komlón, szakképzési lehetőségeket az előzőeken túlmenően Sásdon találnak.

Helyi tömegközlekedés fenntartását a város méretei nem indokolják. Egyes részfeladatokat, például a diákok bejárását a környező településekről a falubuszokkal oldják meg.

Mágocson található az Észak-Hegyháti Unió Nonprofit Kft. központja, amelyet az önkormányzat hozott létre Alsómocsolád, Bikal, Mekényes és Nagyhajmás településekkel közösen. Célja a fejlesztéspolitika támogatása, stratégiai anyagok készítése, és a kapcsolattartás szakmai szervezetekkel. Többek között a megyei kereskedelmi kamarával együttműködve rendszeresen szervez vállalkozói fórumokat, stratégiai tervezési alkalmakat, emellett ellátja a térségi marketinggel összefüggő feladatokat.

Mágocs alapvetően élelmiszergazdasági profilú település. Bár kívül esik az egykori szénbányászati övezeten, az egykori Mezőgépnek köszönhetően mégis vannak ipari hagyományok és jelen van a kapcsolódó szakmakultúra a városban. Nagyvállalat nem működik, a foglalkoztatók az agrárszektorban túlnyomórészt magyar tulajdonú, részben helyi gyökerű kis- és közepes vállalkozások. Az iparban viszont a külföldi kézben lévő, vagy vegyesvállalatként működő cégek a jellemzőek. Sok a családi vállalkozás és a legfeljebb pár embert foglalkoztató agrárcég.

A közelmúltban több innovatív fejlesztés történt a helyi vállalkozások részéről. Említésre méltó a Makrom Kft. különféle díjakat elnyert mintafarmja, ahol korszerű technológiával, helyben termelt takarmánnyal, GMO-mentesen folyik a tejtermelés. Az Y Takarmányipari Kft. pedig a Pannon Egyetemmel együttműködve szabadalmaztatott takarmány-adalékanyagok fejlesztésén dolgozik.

A teljesség igénye nélkül néhány példa a fontosabb cégek közül:

• Y Csoport – Csirke és pulyka tenyésztésével, élőállat-nagykereskedelemmel, baromfivágással, takarmánygyártással és –forgalmazással foglalkozó cégcsoport mágocsi és sásdi telephelyekkel.
• Magnet Tartálygyártó Kft. – Hengeres kivitelű tartályokat és nyomástartó edényeket készítő vállalkozás.
• Cabero Industrial Kft. – Klímatechnikai berendezések gyártásával foglalkozó, német hátterű cég.
• Makrom Kft. – Szántóföldi növénytermesztéssel, szarvasmarha-tenyésztéssel és mezőgazdasági gépek bérbeadásával, karbantartásával foglalkozó vállalkozás.
• Edelstahlservice-Mágocs Kft. – Német tulajdonú, nemesacél szerelvények gyártásával foglalkozó társaság.
• Tenkes Baromfi Kft. – Baromfitenyésztéssel és kereskedelemmel foglalkozó hazai tulajdonú vállalkozás.
• Esox Kft. – Halászattal és haltenyésztéssel foglalkozó vállalkozás.
• Kubik-Agro Kft. – Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó hazai tulajdonú vállalkozás.
• Mágocsi Ferro Kft. – Fémmegmunkálással és gépalkatrészek gyártásával foglalkozik, emellett fröccsöntött műanyag termékeket is készítenek.

Mágocson kifejezetten új befektetők letelepítése céljából létrehozott ipari park nincsen. A helyi cégek két, hangsúlyosan gazdasági hasznosítású területre koncentrálódnak.

Az egyik a város nyugati szélén, a Dombóvárra vivő úttól északra, a Mezőgép egykori telephelye, ahol ma is jobbára fém- és gépipari vállalkozások működnek. Az iparterület szomszédságában az elmúlt években napelempark létesült. A másik gazdasági gócterület a város délkeleti sarkában, a Kossuth és Rákóczi utcák végén található, funkciója elsősorban agrárjellegű: takarmánykeverő, terményraktárak és istállók állnak itt.

Mindkét területen vannak elérhető szabad területek az új beruházók számára. Említésre méltó előnyük, hogy teljes körű infrastruktúrával rendelkeznek a helyszínek, mind a közművek, mind az úthálózat kiépült, így adott a lehetőség a viszonylag alacsony befektetéssel történő további terjeszkedésre.

Önkormányzati kézben azonban viszonylag csekély, 1,96 hektárnyi, zöldmezős gazdasági hasznosításra alkalmas telekállomány koncentrálódik. Ehhez társul még 1,08 hektár, magántulajdonban lévő barnamezős terület, ami elérhető a befektetők számára.
Mágocson termelői piac egyelőre nem működik, de vállalkozói szinten készen állnak a tervek egy regionális helyi termék piac kialakítására barnamezős beruházásban.

Az önkormányzat befektetőbarát adópolitikát folytat, korlátok közé szorítva a vállalkozások terheit. A helyi iparűzési adó ennek megfelelően a megye városai között a legalacsonyabb, mindössze az adóalap 1,5%-a. A cégeket sem telekadó, sem építményadó nem terheli és a turisztikai szálláshely-szolgáltatóknak sem kell idegenforgalmi adót fizetniük.

Direkt beruházási támogatásokat az önkormányzat nem kínál, kedvezményes telekértékesítési program viszont elérhető. A városi tulajdonú, gazdasági telkeket beruházási vagy foglalkoztatási vállalásokért cserébe kaphatják meg a piacinál kedvezőbb áron a Mágocsra érkező cégek.

Mágocs vezetése a rendelkezésére álló saját erőt és az európai uniós, valamint a kormányzati pályázati forrásokat felhasználva folyamatosan dolgozik a településképet szépítő és az itt élők életminőségét javító fejlesztéseken. A közelmúlt legnagyobb, egyenként több százmilliós nagyságrendű projektjeiben bölcsőde épült, megtörtént az óvoda felújítása, az általános iskola tornatermének modernizálása, majd a teljes épület energetikai korszerűsítése, emellett szociális bérlakások épültek egy leszakadóban lévő településrész rehabilitációs programjának részeként. A közbiztonság fenntartása érdekében térfigyelő kamerarendszert telepített a város több pontjára az önkormányzat.