Baranya vármegye nyugati, északnyugati és délnyugati fele(Sellyei Járás, Szigetvári Járás, Hegyháti Járás, Szentlőrinci Járás nyugati része)
A térségben jellemzően gyenge a vállalkozói aktivitás. Ezt kívánja ellensúlyozni a jövőre nézve többek között a szabad vállalkozási zónák kialakítása. A településeken található cégek zömmel, mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységet folytatnak, ezért főleg az agráriumhoz kapcsolódó különböző tevékenységek számára egységesen elő kell segítenie a terület természeti, táji adottságaihoz illeszkedő gazdálkodási módok elterjesztését és térnyerését a helyi társadalom aktivizálása révén.
A gazdaságösztönző programok mellett fontos feladatot jelentene az adottságok jobb kiaknázásának és erőforrások hasznosításának ösztönzése, amely a térség önfenntartó képességét javítja. Ennek az önfenntartó képességnek a növeléséhez járulhat hozzá a körforgásos gazdaságfilozófiához illeszkedő helyi gazdaságfejlesztési programok megvalósítása.
A térség felzárkóztatásában fontos elemet képviselnek a járásközpontokban célzottan megvalósításra kerülő iparfejlesztési programok, valamint az alapvetően a Pécs-Villány turisztikai magterületen található attrakciókhoz kapcsolódó tematikus, illetve aktív turisztikai fejlesztések.
Baranya vármegye központi és keleti része
A vármegye központi területe a vármegyeszékhely és vonzáskörzetét foglalja magába, mely a legsűrűbben lakott térsége a vármegyének. A terület Pécs mellett magában foglalja a vármegye második legnagyobb városát, Komlót is, ugyanakkor Pécs belső agglomerációjához tartozik Kozármisleny városa, míg a külső vonzáskörzetbe tartozó nagyobb települések Szentlőrinc és Pécsvárad.
A vármegye keleti térsége kedvezőbb adottságokkal rendelkezik, mint a vármegye nyugati területe. A térség legnagyobb városa Mohács, de adottságait és a belőlük fakadó lehetőségeket tekintve ide sorolható Siklós, Harkány, Villány, valamint Bóly városa is.
Baranya vármegye székhelye Pécs centrális elhelyezkedésű, a vármegye legnagyobb részéről, könnyen és gyorsan elérhető közúton.
A város szempontjából egyre inkább meghatározó jelentőségű és nagy foglalkoztatási, termelési potenciállal bíró ágazat a gépipar, amely mára elsősorban a pécsi kistérség meghatározó ágazati foglalkoztatója lett, de Komlón is erős tradíciókkal rendelkezik.
Komló vonatkozásában fontos kiemelnünk, hogy maga a város, de a vármegye is stratégiai erőforrásként tekint a rendelkezésre álló ásványi nyersanyag készletekre.
A térségben a kiemelkedő minőségű termékek előállításának alapjai adottak. A vármegyében az iparág két jól működő példája a bólyi nagyüzemi, és a villányi változatos üzemméretű, de inkább KKV-dominanciájú termelési központ.
Mohács, mint az Európai Unió déli folyami kapuja, országos jelentőségű kikötő és határkikötő, kedvező földrajzi elhelyezkedése és kiváló infrastruktúrája okán a térség közlekedési és logisztikai központja.
Fejlesztési célterületek
A térségi, vagy vármegyehatáron túlnyúló jelentőségű, kiváló gazdaságfejlesztési pozíciókkal bíró, kedvező elhelyezkedésű frekventált települések alkotják az egyik csoportot, míg a másikba azok a települések kerültek, melyek a vármegye gazdaságának helyi, mikrotérségi jelentőségű gazdasági központjai.
Ez a két településcsoport képezi a gazdaságfejlesztés célterületeinek övezete két alövezetét az alábbiak szerint:
- Gazdaságfejlesztés térségi központja
- Gazdaságfejlesztésbe bekapcsolódó települések
Az övezet által érintett települések:
- Gazdaságfejlesztés térségi központja: Bóly, Komló, Mohács, Pécs, Pécsvárad, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár
- Gazdaságfejlesztésbe bekapcsolódó települések: Alsómocsolád, Babarc, Belvárdgyula, Beremend, Bikal, Cserkút, Drávapalkonya, Harkány, Hegyhátmaróc, Hidas, Hosszúhetény, Kárász, Keszü, Királyegyháza, Kislippó, Kozármisleny, Kővágószőlős, Lánycsók, Lippó, Mágocs, Magyaregregy, Mecseknádasd, Nagynyárád, Olasz, Palotabozsok, Pellérd, Pogány, Sásd, Sátorhely, Sellye, Somberek, Szajk, Szalánta, Szalatnak, Szederkény, Túrony, Udvar, Vékény, Véménd, Villány, Zaláta